754 talált cikk a gyakorlat kifejezésre

Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?

Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?

Kérdés: Kaphatja a munkáltató a kedvezményes időszak végéig a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy háromgyermekes dolgozója után abban az esetben, ha a legnagyobb gyermek már felsőfokú tanulmányait végzi, ezért családi pótlék már csak a két gyermek után jár?

Kérdés: Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.

Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?

Kérdés: Hogyan alakul a családi kedvezmény igénybevételi lehetősége az alábbi esetben? 3 gyermekével közös háztartásban élő édesanya családi kedvezményt vesz igénybe. A legidősebb gyermek saját jogán kapja a családi pótlékot, a középső gyermek 3. éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, jelenleg 3 hónapos kötelező gyakorlati képzésén vesz részt, a harmadik gyermek pedig másodéves nappali tagozatos főiskolás. Ennek megfelelően a munkavállalónak 1 fő kedvezményezett eltartottja és 2 fő eltartottja van, és havi 33 000 forint összegű adókedvezményt vett igénybe. A három hónapos kötelező gyakorlaton részt vevő tanuló az első hónapban minimálbér alatti jövedelmet kapott, de a másik két hónapban ezt túllépték 30 ezer forinttal. Be kell nyújtani valamilyen igazolást a súlyosan fogyatékos legidősebb gyermek után, aki saját jogán kapja a családi pótlékot? Az elmúlt két évben semmilyen papírt nem küldtek be a kormányhivatalhoz. A figyelembevételhez elegendő megőrizni az iskolai látogatási igazolást?

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?