tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott gyermekek után járó pótszabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Megilleti a gyermek után járó pótszabadság azt a munkavállalót, aki együtt él a párjával, valamint a párja előző kapcsolatából lévő gyermekkel? Nincs sem élettársi, sem házassági kapcsolat, azonban közös háztartásban nevelik a gyermeket.
Részlet a válaszból: […]szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont]; a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak, még ha vér szerinti szülő is, a pótszabadság nem jár.A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő személy: a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6591

2. találat: Apákat megillető pótszabadság

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője abban az esetben, ha egy férfi munkavállalónak gyermeke született, és igénybe kívánja venni az apákat megillető pótszabadságot?
Részlet a válaszból: […]területi szervéhez, igazgatóságához kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, melyet a Kincstár ellenőrizhet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket. A munkáltatók formanyomtatványon igényelhetik vissza az Mt. 148-152. §-a alapján az apának kifizetett távolléti díjat és annak közterheit is. A távolléti díj közterhei a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás. Mint korábban említettük, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggésben kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítése iránti kérelmét a Magyar Államkincstárnak a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes Megyei Igazgatóságához kell benyújtani. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el. A visszaigénylésre vonatkozó nyomtatványon fel kell tüntetni azt az időszakot, melyre az elszámolás vonatkozik, tehát amely időszakra vonatkozóan a munkáltató a dolgozójának a pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit számfejtette. Ha az időszak két negyedévet érint, akkor a szabadság első napjára vonatkozó negyedévet kell az elszámoláson feltüntetni. A nyomtatványon szintén feltüntetendő az elszámolandó távolléti díj pontos összege, a távolléti díj közterheinek összessége, valamint e kettő együttes összege. Amennyiben korábban téves igény miatt a foglalkoztató részére a Kincstár a ténylegesnél magasabb összeget számolt el, a nyomtatványon lehetőség van arra, hogy a későbbi elszámolással a túlfizetéssel csökkentett, ténylegesen kiutalandó összeget is feltüntessék. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság idejére kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a munkáltató az általa kialakított nyilvántartásba köteles felvezetni. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6294

3. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Igényelheti mindkét gyermek után a pótszabadságot az apa abban az esetben, ha egy házaspár két gyermeket nevel, akik közül a nagyobb gyermek a feleség első házasságából született, a kisebbik pedig közös? Mi a feltétele, hogy a munkavállaló a feleség gyermeke után is jogosult legyen a pótszabadságra?
Részlet a válaszból: […]támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül.A Cst. alkalmazásában saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. A Cst. említett szakaszában meghatározott személy a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6274

4. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Arányosítható a gyermek után járó pótszabadság a GYED-ről visszatérő édesanya esetében abban az esetben, ha a gyermek november hónapban született, azaz a gyermek születése évében megilleti mind a két nap, vagy csak 1 napra jogosult?
Részlet a válaszból: […]meg, a szabadság arányos része jár. Ez alól kivétel az 5 napos ún. apaszabadság, amelyet nem lehet arányosítani [Mt. 121. § (1) bekezdés].Fentiek alapján tehát a szabadság arányosításának csak akkor van helye, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg. E tekintetben az alapszabadságot és a pótszabadságot együttesen kell kezelni. A pótszabadságra való jogosultság év közbeni keletkezésének, illetve megszűnésének idejétől függetlenül a teljes évre járó pótszabadság illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya nem év közben kezdődött, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5563

5. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Jogosan tart igényt a gyermek után járó pótszabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha a szülők közös felügyeletet látnak el?
Részlet a válaszból: […]kerül ki. E?körben szülőnek minősül a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.Elvált szülők esetén tehát a közös felügyeleti jog önmagában nem jogosítja mindkét szülőt a gyermek után járó pótszabadságra, csak az a szülő jogosult rá, akivel a gyermek életvitelszerűen együtt él a válás után. A?gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak nem jár pótszabadság, még akkor sem, ha ő maga vér szerinti szülő. Nem kizárt azonban, hogy elvált szülők esetén mindkét szülőt megillesse munkavállalóként a gyermek után járó pótszabadság. Erre a gyakorlatban akkor kerülhet sor, amikor a válást követően a szülők nem költöznek szét, a gyermek továbbra is mindkét szülővel életvitelszerűen együtt él, és a szülők mindketten rendszeres jelleggel gondoskodnak a gyermek neveléséről, gondozásáról, vagy a szülők a szülői felügyeleti jogok gyakorlása körében a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5372