2287 talált cikk a foglalkoztató kifejezésre

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt az 1976. augusztus 22-én született dolgozót, aki 2000. október 4-én létesített munkaviszonyt, 2gyermeke közül az egyik 1997-ben, a másik 2002. április 14-én született, és 2005. január 1-jétől 4 órában dolgozik ugyanazon a munkahelyen? Hogyan tudná kifizetni a munkáltató a szabadságot, mert ezt szeretné?

Kérdés: Betéti társaság tagjára is értelmezhető-e a Tbj-tv. 21. § b) pontja, vagyis fizethet-e önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagdíjat a minimálbér összeghatáráig a tagi jogviszony alapján egy betéti társaság a beltagja javára társadalombiztosítási járulék kötelezettsége nélkül? Fennáll-e a havi tagdíj személyijövedelemadó-mentessége is?

Kérdés: Hol kell levonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve kinek kell a tételes eho-t megfizetni azoknak a nyelvoktatóknak az esetében, akiknek heti munkaideje két-három vagy több munkáltatónál éri csak el a törvényes munkaidőt?

Kérdés: Egy biztosított 1 éven keresztül volt betegállományban ún. légiós betegség miatt. Az egy év letelte után kérte a leszázalékolását. A bíróság által az egy év letelte után vált elfogadottá a foglalkozási megbetegedés ténye. Milyen ellátásra jogosult a továbbiakban, illetve jogosult-e kártérítésre vagy egyéb ellátásra?

Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: – határozatlan idejű megbízás, – határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), – külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?

Kérdés: Hogyan szerezhet tudomást a biztosított arról, hogy a foglalkoztatója a tőle levont járulékokat befizette-e vagy nem? Érheti-e hátrány a nemfizetés miatt a biztosítottat? Mi történik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj nemfizetése esetén?

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kerületi önkormányzat felügyelete alá tartozó gondozási központ dolgozói részére az 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján biztosított munkaruha-juttatást? Személyi juttatásnak vagy dologi kiadásnak számít-e ez, és milyen közterhek terhelik?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?