Jubileumi jutalom utólagos igénylése

Kérdés: Kérhető-e utólagosan a jubileumi jutalom, vagy elveszti hatályát, ha nem igényelték az adott évben? Jár-e a 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottnak is a juttatás, amelyet ráadásul szintén utólag és nem az adott évben kértek?
Részlet a válaszából: […] ...jutalmat az elévülési időn (3 éven) belül igényelheti.Eltérő rendelkezés hiányában a részfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Délutános és éjszakai pótlék

Kérdés: Kell-e délutáni és éjszakai műszakpótlékot fizetni egy vagyonvédelmi cég által őr munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére abban az esetben, ha foglalkoztatásuk a következők szerint történik: 12 óra nappal, 12 óra éjszaka után 2 szabadnap?
Részlet a válaszából: […] ...119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje 24, illetve 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve heti munkaidő mértékébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor

Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor Magyarországon itteni jövedelme után csak a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, valamint a tételes eho-t kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Munkabér euróban történő számfejtése

Kérdés: Egy külföldi-magyar vegyes tulajdonban lévő kft.-nél a magyar munkavállalók bérének megállapítása euróban történik. A cég a bonyolult számolgatások elkerülése érdekében nem akar kiküldetést fizetni, hanem az itthoni munka és a kiküldetés idejére egységesen határozták meg a munkabért. Helyes-e ez így, és milyen árfolyamot kell figyelembe venni a bér átváltásakor?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesen eltérni nem lehet.A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 143. sz. állásfoglalása értelmében a tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállalóknak a valutarész, illetve az ellátmány az előírt külföldi pénznemben jár. Munkaügyi jogvita esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

Kérdés: Hogyan képviselhet egy magánszemély, illetve egy könyvelőiroda egy adóalanyt az adóhatóság előtt úgy, hogy a jogszabályokban foglaltaknak mindenben eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] ...eljáráson kívüli eljárásokban és bevallás benyújtásában képviselheti az ügyfelét. A könyvelő lehet: megbízási szerződéssel foglalkoztatott, vállalkozási szerződés keretében működő (ha egyéni vállalkozás keretében végzi számviteli tevékenységét)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése

Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...igen nagy adminisztrációs terhet fog jelenteni az elmaradt tagdíjfizetés utólagos rendezése. Ez a volt munkaadók és a jelenlegi foglalkoztató részéről is a tévesen levont nyugdíjjárulékok korrekcióját, illetve a pótlólagos tagdíjbevallások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...kell irányadónak tekinteni [Tbj-tv. R. 4. § (1) és (2) bekezdései].A fentiek szerint elbírált biztosítási kötelezettség esetén a foglalkoztatónak az adóelőleg alapját képező jövedelemrész után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
186
187
188
215