2287 talált cikk a foglalkoztató kifejezésre

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

Kérdés: Hogyan tehet eleget a színlelt szerződések átalakításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének az a cég, amelyiknek még nem volt adóhatósági ellenőrzése?

Kérdés: Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?

Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?

Kérdés: Vonatkozik-e a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség az önkormányzati költségvetési intézményre is, amennyiben 2006. május 1-jétől 50 év feletti tartósan munka nélküli személyt alkalmaz? Hogyan lehet érvényesíteni a kedvezményt?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?