Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5. § (1)bekezdésének a) pontja szerinti biztosított foglalkoztatója, a társasvállalkozás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: foglalkoztató)és a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai

Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...8 óránál kevesebbet dolgozik. Ezért ugyanazok a szabályok, kötelezettségekés mentességek vonatkoznak a részmunka időben foglalkoztatott munkavállalókra,mint a teljes munkaidőben dolgozó társaikra, így az Szja-tv. 71. §-ábanszabályozott 400 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatotttanuló és a vállalkozó között – ellentétben a tanulószerződés alapjánfoglalkoztatott tanulóval – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nemkeletkezik. Ebből következően – ha nem kötnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál általában az irányadó időszakrakifizetett bruttó összegű munkabért kell figyelembe venni. Kivételesen azidőbérrel foglalkoztatott munkavállaló átlagkeresetének kiszámításánál nem azirányadó időszakban érvényes személyi alapbért, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...szerint biztosítottnak minősülő társadalmimegbízatású polgármester díjazása társadalombiztosítási járulék alapját képezi,így a foglalkoztatónak utána 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kellfizetnie. Ezen túlmenően a polgármester díjazásából 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a NYENYI kiállításával ésbeküldésével igazolja, valamint ki kell állítania a "Foglalkoztatói igazolás"-tis. Amennyiben a dolgozó a nyugdíjba vonulással egyidejűleg kilép amunkáltatótól, megkapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...jellege, pl. ki határozza meg amunkavégzésre fordítandó időt, a munkavégzés napi rendszerességű-e, milyenidőtartamban történik; – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy jogai éskötelezettségei, pl. a feleket milyen felelősség terheli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg fennálló többes jogviszonyrólvan szó azzal a különbséggel, hogy míg a "mellékfoglalkozás" esetében általábanmás a foglalkoztató, és munkaidőn kívül történik a foglalkoztatás, addig a"másodállás" esetében ugyanannál a munkaadónál kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] ...egyedül nevelő férfi a gyermek 1 éves koráig, továbbá a fiatalmunkavállaló, valamint az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló készenlétre vagy ügyeletre nem vehető igénybe,– csak beleegyezésével vehető igénybe készenlétre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
1
180
181
182
229