Találati lista:
1801. cikk / 2287 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
1802. cikk / 2287 Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
1803. cikk / 2287 Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai
Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
1804. cikk / 2287 Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
1805. cikk / 2287 Átlagkereset számítása
Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
1806. cikk / 2287 Tiszteletdíjas polgármester járulékai
Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
1807. cikk / 2287 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
1808. cikk / 2287 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
1809. cikk / 2287 Másodállás és mellékfoglalkozás
Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
1810. cikk / 2287 Kötelezően előírt ügyelet díjazása
Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
