Anyasági ellátás idejére járó szabadság

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató akkor, ha a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadságot a dolgozó részére a GYES lejártát követően adja ki akkor is, ha a dolgozó a gyermeke 2 éves korától (GYES mellett) heti 20 órás munkaviszonyban munkába áll?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 130. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Szabadság GYES után

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1971-ben született, 2000. május 22-től betegállományba került, majd 2000. december 15-én megszülte első gyermekét? A 2000. évre járó szabadságából 1 napot vett ki, a többi kifizetésére nem került sor. A GYES ideje 2003. december 15-én lejárt, szabadságát megkezdte. (A 2004. évre járó mérték természetesen nem vitatott.)
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben az érintett munkavállalót az Mt. 131. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2000. évben 22 munkanap alapszabadság illette meg. Az adatok szerint ebből ő 2000. évben egy napot vett ki, így 2000. évre a fennmaradó alapszabadság 21 munkanap.Az Mt. 138. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Felmondás anyasági ellátás folyósításának ideje alatt

Kérdés: Egy kft.-nél minden dolgozónak megszűnik a munkaviszonya. Mi lesz a sorsa az állományban lévő két – GYED-en, illetve GYES-en lévő – kismamának?
Részlet a válaszából: […] Az ún. felmondási védelem a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság – tehát a GYED, illetőleg a GYES – időtartama alatt is fennáll, amely azt jelenti, hogy a munkáltató ezen időszak alatt nem szüntetheti meg rendes felmondással a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához ejtsünk néhány szót az ápolási díjról. A szociális ellátásnak e fajtájáról a Szoc-tv. 40-44. §-ai rendelkeznek.Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző évben, sem a szülést megelőzően 180 napi jövedelme. Ezért a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkanélküli-járadékra való jogosultság feltételei

Kérdés: Mennyi munkaviszonnyal kell rendelkeznie egy alkalmazott munkavállalónak ahhoz, hogy jogosult legyen munkanélküli-járadékra? 200 naptári napnak, vagy 200 munkanapnak?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki munkanélküli, továbbá a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
1
44
45
46
49