493 talált cikk a fizetés nélküli szabadság kifejezésre

Kérdés: Mikor szüntethető meg legkorábban rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2001. március 1. óta dolgozik egy összesen négy alkalmazottat foglalkoztató kft.-nél, 2003. év végén fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató – az alacsony létszám miatt – nem tudott számára engedélyezni, másnap nem jelent meg a munkahelyén, hanem telefonon jelentette be, hogy terhes, és a szülés várható időpontjáig, 2004. július 26-ig táppénzen lesz? Milyen fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a felmondással összefüggésben?

Kérdés: Milyen módon szüntethető meg a munkaviszonya, és felmondás esetén milyen juttatásokra jogosult az a dolgozó, akit 1990-ben megválasztottak polgármesternek, és azóta is betölti ezt a tisztséget? Az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján a munkaviszonyt nem kellett megszüntetni, így munkáltatójánál még mindig állományban van. Módosultak-e a törvények 1990 óta?

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató akkor, ha a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadságot a dolgozó részére a GYES lejártát követően adja ki akkor is, ha a dolgozó a gyermeke 2 éves korától (GYES mellett) heti 20 órás munkaviszonyban munkába áll?

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1971-ben született, 2000. május 22-től betegállományba került, majd 2000. december 15-én megszülte első gyermekét? A 2000. évre járó szabadságából 1 napot vett ki, a többi kifizetésére nem került sor. A GYES ideje 2003. december 15-én lejárt, szabadságát megkezdte. (A 2004. évre járó mérték természetesen nem vitatott.)

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?

Kérdés: Egy kft.-nél minden dolgozónak megszűnik a munkaviszonya. Mi lesz a sorsa az állományban lévő két – GYED-en, illetve GYES-en lévő – kismamának?

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?