11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Felmondás anyasági ellátás folyósításának ideje alatt

Kérdés: Egy kft.-nél minden dolgozónak megszűnik a munkaviszonya. Mi lesz a sorsa az állományban lévő két – GYED-en, illetve GYES-en lévő – kismamának?
Részlet a válaszából: […] Az ún. felmondási védelem a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság – tehát a GYED, illetőleg a GYES – időtartama alatt is fennáll, amely azt jelenti, hogy a munkáltató ezen időszak alatt nem szüntetheti meg rendes felmondással a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához ejtsünk néhány szót az ápolási díjról. A szociális ellátásnak e fajtájáról a Szoc-tv. 40-44. §-ai rendelkeznek.Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző évben, sem a szülést megelőzően 180 napi jövedelme. Ezért a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkanélküli-járadékra való jogosultság feltételei

Kérdés: Mennyi munkaviszonnyal kell rendelkeznie egy alkalmazott munkavállalónak ahhoz, hogy jogosult legyen munkanélküli-járadékra? 200 naptári napnak, vagy 200 munkanapnak?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki munkanélküli, továbbá a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Táppénz mértéke, időtartama

Kérdés: A dolgozó jogviszonyai a következőképpen alakultak:1999. 08. 08-tól 2001. 01. 31-ig munkaviszony2001. 02. 02-től 2001. 05. 15-ig munkanélküli-segély2001. 05. 16-tól 2002. 01. 04-ig munkaviszony2002. 01. 10-től 2002. 05. 28-ig munkanélküli-segély2002. 05. 29-től 2003. 01. 07-ig munkaviszony(2002. 12. hónapban 9 nap fizetés nélküli szabadság)2003. 01. 15-től 2003. 03. 18-ig munkanélküli-segély2003. 03. 19-től jelenleg is munkaviszonyA biztosított 2003. 05. 23-tól jelenleg is keresőképtelen. Meddig jogosult táppénzre, és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A biztosított 1999. augusztus 8-tól rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, mert az egyes biztosításban töltött idők között nincs 30 napot meghaladó megszakítás. Biztosításban töltött idő az az időtartam is, amikor munkanélküli-segélyben részesült. Nem biztosításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Felmondás szülés után

Kérdés: Egy betéti társaság munkavállalója jelenleg táppénzen van, 2004. januárra várható a szülése. A dolgozó a szülés után 6-12 hónappal munkába szeretne állni. Köteles-e a bt. visszavenni, és mennyi időre? Amennyiben igen, mennyi szabadságot kell elszámolni az eltelt 6-12 hónap után. Mikortól szüntethető meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadságra való jogosultsághoz munkaviszony fennállása, annak keretében általában munka teljesítése szükséges. Rendes szabadság jár azonban nemcsak a munkaviszony keretében munkában töltött időre, hanem egyes munkában nem töltött, az Mt. 130. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
1
45
46
47
49