Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] A vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség –, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az időtartamokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Amk-tv. tartalmazza az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésének szabályait, melyek közül itt csak a legfontosabbakat emeljük ki. A törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás címén kifizetett összeg olyan, járulékalapot képező (nem önálló tevékenységből származó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelem, amely biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján (munkaviszony) fizetendő ki.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Ellátások ikerszülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két éve folyamatosan biztosított, heti 40 órás munkaidőben dolgozó nő munkavállaló, aki hármas ikreket vár?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a szülési szabadság megkezdésétől – melynek legkorábbi napja a szülés várható időpontját megelőző 28. nap lehet – terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően pedig a gyermekek 2. életévének betöltéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Kaphat-e terhességi-gyermekágyi segélyt, majd azt követően GYED-et az a kismama, aki 2003. szeptember 3-tól munkaviszonyban áll, terhessége ideje alatt végig keresőképtelen volt, táppénzjogosultsága 2003. december 23-án lejárt, de a kezelőorvos továbbra is keresőképtelen állományban tartotta a szülés napjáig 2004. május 25-ig?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Erre az időtartamra jár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által megítélt, 2004-ben kifizetett elmaradt összegekből a biztosítottat terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Munkavégzés ápolási díj folyósítása mellett

Kérdés: A minimálbér, vagy annak 50 százaléka képezi-e a járulék alapját abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagja, aki nem rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, szülő ápolására ápolási díjat igényelt és kapott, és emellett 4 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése alapján a társas vállalkozó járulékalapjának alsó és felső határát az ápolási díj folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell, kivéve ha ez idő alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. E rendelkezésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Nyugdíjba vonuló dolgozó járandóságának elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a járulékok levonása és bevallása abban az esetben, ha egy 2005 májusában nyugdíjba vonuló dolgozóval a cég vezetése megegyezik, hogy utolsó munkanapján, 2004. december 31-én a 2005. május 31-ig járó összes járandóságát elszámolja és a munkavégzés alól felmenti?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldására két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.Ennek megfelelően a 2004 decemberében kifizetésre kerülő díjazást 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
1
20
21
22
28