Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] ...hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell. A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.
Kapcsolódó címke:

Személyijövedelemadó-kötelezettség adóalap hiányában

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy kft. dolgozója után, aki nem vesz fel munkabért, és a cég a minimálbér után fizeti meg utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével. Mivel az egyéni járulékok a magánszemély biztosítottat terhelik, díjazás hiányában azokat a társaság köteles megelőlegezni, bevallani, befizetni, és a taggal szembeni követelésként nyilvántartásba venni [Tbj-tv. 50. § (5) bekezdése]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés közterhei

Kérdés: Le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat a peren kívüli megegyezés alapján fizetett, nem jövedelmet pótló kártérítés összegéből?
Részlet a válaszából: […] ...a peren kívüli megegyezés keretében kifizetett nem jövedelempótló kártérítés összegéből nem kell személyijövedelemadó-előleget levonni. Szja-mentes juttatásról lévén szó, az nem képezi az egyéni járulékok alapját sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címke:

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...A külföldi ügyvezető után a társaságot szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, melynek alapja az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, de ennek hiányában is legalább a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– várhatóan meghaladja a 183 napot, és a kifizetett jövedelem a nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon nem adóztatható, adóelőleget, adót nem kell megállapítani és levonni. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy bár a jövedelem után Magyarországon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó, illetve az egyéni járulékok alapja a személyes közreműködésére tekintettel kapott, az Szja-tv. szerint adóelőleg alapszámításánál figyelembe veendő tényleges jövedelem. Amennyiben a társas vállalkozó ilyen jövedelemben nem részesül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
Kapcsolódó címkék:      

Jutalékfizetés

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, ha esetenként a minimálbér 30 százalékát meghaladó jutalékban részesít olyan magánszemélyt, aki nem áll az alkalmazásában?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony jöhet szóba.Mindkét jogviszony önálló tevékenység, azaz az ebből származó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér másfélszerese [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése]. Az ügyvédi iroda a tagja után a szociális hozzájárulási adót a tag adóelőleg-alapot képező jövedelmének ala­pul­vételével, de legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Adószámos magánszemély

Kérdés: Elegendő a "7"-es adószám igénylése a 12T101 számú nyomtatványon 900301 TEÁOR-számra abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező személy számlával a saját festményeit szeretné értékesíteni? Értékesítés esetén terheli ebben az esetben valamilyen bevallási és közteher-fizetési kötelezettség a számla kiállítóját, illetve a kifizetőt?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezett.Az önálló (a tevékenységéből adódóan szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó) tevékenységből származó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem után elsődlegesen a kifizetőnek kell lerónia a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Letiltható 50 százalék a havi bruttó 110 000 forint összegű munkabérből, miután levonásra kerül belőle az összes közteher?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató követelését a munkabérből levonhatjaa) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered.Felek megállapodása vagy kollektív szerződés a fenti rendelkezésekben foglaltaktól nem térhet el.Egyebekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
1
42
43
44
84