Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Az 1999. évi XXI. törvény 15. cikke alapján a nem önálló munka a munkavégzés helye szerinti országban adóköteles, kivéve ha a magánszemély ebben az országban 183 napnál kevesebbet tartózkodik, a térítést fizető munkáltatónak ebben az államban nincs illetősége, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...napján került volna sor.Tekintve, hogy a kifizetett jövedelem után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, így azt százalékos eho-fizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Keresőképtelenség felmondási idő alatt

Kérdés: Munkáltató a munkavállalót a 90 napos felmondási idő felére a munkavégzés alól felmentette. A dolgozó a 21. naptól a felmondási idő végéig keresőképtelen. Milyen ellátást kell a számára számfejteni, és mikor kell eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszűnése után is fennáll, arra az időszakra passzív jogú táppénzt kell a biztosított számára számfejteni. A tételes eho-t csak a betegszabadság időtartamára kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokról") megnyitása nem mellőzhető. Egyetlen engedmény a többi alkalmazottal kapcsolatos kötelezettségekhez képest, hogy az Eho-tv. e jogviszony esetében tételes egészségügyi hozzájárulás fizetését nem írja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...járulék megfizetése fel sem merülhet.Ezek után marad a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének a lehetősége. Az Eho-tv. 2. §-a alapján a kifizetőnek egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...előrehozott öregségi nyugdíj egy véglegesen megállapított nyugellátási forma. Az egyszer már megállapított öregségi nyugdíj folyósítását és összegét a fennálló munkaviszony megszüntetése nem érinti. A munkaviszony megszüntetésére, a felmentési időre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Kft. ügyvezetőjének korengedményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, aki 2003. évben tölti be az 57. életévét, és jelenleg 43 éves munkaviszonya van? Köthet-e vele a kft. előrehozott öregségi nyugdíjra szerződést? A munkáltatói jogokat ez a tulajdonos ügyvezető gyakorolja.
Részlet a válaszából: […] ...arra enged következtetni, hogy az ügyvezető számára választandó nyugellátási forma a korengedményes nyugdíj, ugyanis az előrehozott öregségi nyugdíjra nem kell szerződést kötni. Ugyanis a Tny-tv. szerint: "Az öregségi nyugdíjra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Nyugdíjas foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?
Részlet a válaszából: […] ... 3450 Ft/hó (115 Ft/nap) járulék (Tbj-tv. 20. § ) [Eho-tv. 6. § (1) bek. járulék (Tbj-tv. 20. § ) [Eho-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?
Részlet a válaszából: […] ...A megbízási jogviszonyban kifizetett jövedelem összege dönti el, hogy társadalombiztosítási járulékot vagy százalékos mértékű eho-t kell-e utána fizetni. A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók számára a személyes közreműködésük alapján kiosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, utána a társaságnak járulékot nem kell fizetnie. Az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a tételes egészségügyi hozzájárulást ugyancsak a fentiekben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
104
105
106
112