90 cikk rendezése:
81. cikk / 90 Olasz ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
82. cikk / 90 Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
83. cikk / 90 Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya
Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
84. cikk / 90 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
85. cikk / 90 Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának kötelezettségei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának, ha személyes közreműködésért 100 ezer forint jövedelmet vesz ki, de az ügyvezetésért nem kér díjazást? Milyen kötelezettségek terhelik a társaságot?
86. cikk / 90 Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
87. cikk / 90 Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé
Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
88. cikk / 90 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
89. cikk / 90 Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme
Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
90. cikk / 90 Társas vállalkozók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
