Szabadság mellékfoglalkozásban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes szabadságához való jogot, annakmértékét nem befolyásolja, hogy a munkavállaló első vagy továbbimunkaviszonyában kell azt megállapítani, továbbá nem befolyásolja az sem, hogya munkavállalót teljes vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Egyházi személy járulékai

Kérdés: Fizetheti-e a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap figyelembevételével a közterheket az egyház abban az esetben, ha az alkalmazásában álló főállású egyházi személy részére jövedelmet nem fizetnek, csak tartási kötelezettségből adódó juttatást (lakhatás, ellátás) kap? A munkaszerződésben meghatározott havi juttatás értéke nem éri el a minimálbért, a Tbj-tv. 4. § k) 2. szerint a munkaszerződés szerinti személyi alapbért vagy díjat kellene figyelembe venni, mivel jövedelemmel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja alapján az egyháziszolgálatot teljesítő egyházi személyre – kivéve a saját jogú nyugdíjast -kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 26. § (3) bekezdése szerint a biztosított egyháziszemély után az egyház a minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyházközség dolgozójának jogállása

Kérdés: Egy egyházközség ez ideig nem foglalkoztatott alkalmazottat, a sekrestyési teendőket ellátó személyt a hívek közvetlenül honorálták. Február 1-jétől azonban felmerült egy nyugdíjas személy félállásban történő alkalmazása. Adó-, illetve járulékköteles-e a dolgozó javadalmazása, tekintve hogy annak forrása – noha a kifizetése az egyházközségen keresztül történik – továbbra is a hívek adományaiból származik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja értelmébenadómentes bevételnek minősül az egyházi személynek egyházi szertartásért vagyegyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – ígykülönösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltevése jogos, valóban eltér a tagok esetében ajárulékfizetési kötelezettség a munkaviszonyban állókétól.Ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott az APEH is azalábbiakban idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyanbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékotkellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előttitartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Egyházi személy megbízási díjának közterhei

Kérdés: Egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyt a munkáltató megbízásban foglalkoztat. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak és az egyházi személynek a megbízási díj alapján?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyre abiztosítás a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiterjed. Atovábbi jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 9. § (1) bekezdésének alkalmazásaválik szükségessé, melynek értelmében az egyidejűleg több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából,önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházathozhatnak létre.A társadalombiztosítási jogszabályok, valamint az Szja-tv.alkalmazásában is azt a személyt kell egyházi személynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.