1127 talált cikk az egyéni vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?

Kérdés: Kell-e járulékokat fizetni annak a főállású édesanyának, aki vállalkozni szeretne?

Kérdés: Kérhet Magyarországon egyéni vállalkozói igazolványt az a személy, aki Szlovákiában már rendelkezik egy biztosítási kötelezettséggel járó egyéni vállalkozói jogviszonnyal? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez alapján Magyarországon? Milyen igazolást kell kérnie a szlovák biztosításról?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, ha esetenként a minimálbér 30 százalékát meghaladó jutalékban részesít olyan magánszemélyt, aki nem áll az alkalmazásában?

Kérdés: Továbbra is fennáll az ügyvezető tag járulékfizetési kötelezettsége, ha a cég visszaadta a működési engedélyét, és jelenleg semmilyen bevétele, illetve kiadása nincs? Az ügyvezető munkaviszony keretében látta el a tevékenységét, jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet maga után.

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?

Kérdés: Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági el­lá­tás­ban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?

Kérdés: Hol kell megfizetnie a járulékokat egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha alkalmazottként Csehországban munkát vállal? Milyen igazolást kell beszereznie a járulékokat megfizető félnek, hogy bizonyítani tudja a járulékfizetést, és ezzel mentesítse a másik foglalkoztatót a kötelezettségei alól?

Kérdés: Igénybe veheti-e valamilyen módon a korhatár előtti ellátást az az 1952. szeptember 23-án született férfi, aki 43 év szolgálati idővel rendelkezik, 1999. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, 2012. április 1-jétől főfoglalkozású munkaviszonyt létesített egy kft.-vel, és emellett továbbra is folytatja a vállalkozási tevékenységét? A vállalkozó 2011-ben nem tudta teljesíteni a jogosultsági feltételeket, mert nem tudott felmondani saját magának, ezért úgy gondolja, hogy a törvény nem biztosított egyforma lehetőségeket az ellátás igénybevételére a különböző jogviszonyokban dolgozó személyeknek, és tudni szeretné, hogy miért született ilyen jogszabály.