Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

CSED-en lévő őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik az őstermelői jogviszonyában az a kismama, aki jelenleg CSED-ben részesül, és az őstermelői tevékenységét személyesen nem folytatja, hanem egy céget bíz meg vele, akikkel minden év végén elszámol? A kismama korábban nem volt biztosított őstermelőként, mert volt főállású munkahelye, ahonnan CSED-re ment, de ez a munkahely most meg fog szűnni.
Részlet a válaszából: […] Valóban, munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel – hiszen a CSED folyósításának a tartama alatt a biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság tartama alatt sem szünetelt – mezőgazdasági őstermelőként nem terjedt ki a kismamára biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Egyéni vállalkozó táppénze járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A probléma felvetését nyilván az motiválta, hogy az egyéni és társas vállalkozó esetében a szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében nem lehet figyelembe venni szolgálati időként az egyéni, illetve társas vállalkozó biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Igénybe veheti a nyugdíjat az a kisadózó vállalkozó, aki 2016. január 6-án fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt, de a törvény szerint január hónapra még meg kell fizetnie az 50 ezer forint összegű tételes adót, ami lényegében azt jelenti, hogy a hónap folyamán még biztosított lesz?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv. 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Kft.-tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, az egyik a Franciaországban dolgozó, ott biztosított tagra, a másik pedig a kizárólag magyarországi biztosítási jogviszonyokkal rendelkező tagra vonatkozik. Az elsőként említett franciaországi biztosítással rendelkező tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által említett válasz azt a problémát boncolgatta, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózásból származó jövedelmet a kereseti korlát meghatározása során. Az ebben kifejtett variációs lehetőségeket nem ismételjük meg újra, csak a jelen kérdésben felvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 8. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása a vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
50
51
52
113