Kezdő mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Csökkenthető valamilyen módon egy őstermelői tevékenységet folytató nappali tagozatos egyetemi hallgató társadalombiztosítási terhe, aki jelenleg a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, tekintettel arra, hogy tevékenységét 2015. július 1-jén kezdte meg?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő [e kategóriába az a személy tartozik a Tbj-tv. 4. §-ának x) pontja szerint, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek] havonta a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Keresőtevékenység

Kérdés: Keresőtevékenységet folytat az a személy, aki ténylegesen nem végez ugyan munkát, de pályázati okokból még a GYED tartama alatt egyéni vállalkozóvá válik, tekintettel arra, hogy 2015. január 1-jétől az Eb-tv. vonatkozásában keresőtevékenységnek a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony minősül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük azzal a pontosítással, hogy a GYED tartama alatt csak a gyermek egyéves korát követően engedi meg az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése a keresőtevékenység folytatását, így a kérdés nyilván az ezt megelőző időszakra vonatkozóan bír jelentőséggel.A válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Figyelembe kell venni a havonta fizetett tételes adót egy korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgy­év december 31-éig szüneteltetni kell, ha az ellátott a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével. Az adószámos magánszemély – noha vállalkozói tevékenységet folytat – nem minősül egyéni vállalkozónak, így saját maga után nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben jövedelme kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje

Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk helyesen értelmezi a helyzetet. A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, és ennek megfelelően egyéni vagy társas vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz kiterjed rá a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Táppénzben részesülő evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki a harmadik negyedévre vonatkozóan jelentős evaalappal rendelkezik, de egyébként május hónaptól előreláthatóan az év végéig táppénzben részesül? Hogyan alakulna ugyanezen vállalkozó járulékfizetése, ha mindezek mellett rendelkezne heti 36 órát elérő foglalkoztatással?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben biztosított többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozóról van szó, akinek – feltéve hogy önként nem vállalja magasabb összeg után a járulékok megfizetését – 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. alpontja szerint nem főállású kisadózónak tekintendő, aki a Tbj-tv. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytatónak azt az egyéni és társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alanyait a Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. E szerint szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett– a gazdasági társaság, kivéve a Szak-tv. szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok gyakorlati képzésére vonatkozó szabályokat a Szak-tv. szabályozza. E törvényben találhatók meg a gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének feltételei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
1
51
52
53
113