Találati lista:
481. cikk / 1127 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
482. cikk / 1127 Szolgálati idő elismerése
Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
483. cikk / 1127 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
484. cikk / 1127 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
485. cikk / 1127 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
486. cikk / 1127 Egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül? A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó nem köteles minimumjárulék fizetésére, ha GYED-ben részesül, miközben a GYES tartama alatt csak akkor mentesül alóla, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát.
487. cikk / 1127 Rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó nyugdíjazása
Kérdés: Milyen összeget kell szerepeltetni nyugdíjjárulék-köteles jövedelemként, illetve befizetett járulékként annak a rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozónak, aki benyújtotta a nyugdíjigényét, és a nyugdíjbiztosítás kérte tőle a 2015-2016. évi foglalkoztatói igazolásokat? A vállalkozó megfizette a havi 25 ezer forintos tételes adót.
488. cikk / 1127 CSED-ben részesülő adószámos magánszemély
Kérdés: Folytathatja tovább a tevékenységét egy adószámmal rendelkező, üdülési és szálláshely-szolgáltatást folytató magánszemély abban az esetben, ha augusztus hónaptól a főállású munkahelyén szülési szabadságon lesz, és CSED-et igényel? Ez összeegyeztethető az említett tevékenységével, vagy szüneteltetnie kell azt az ellátás idejére?
489. cikk / 1127 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Kérheti a rokkantsági ellátás megállapítását, vagy meg kell szüntetnie a vállalkozását annak az egyéni vállalkozónak, aki a betegsége miatt nem tud dolgozni, ezért jelenleg szünetelteti a tevékenységét?
490. cikk / 1127 Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
