Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Kell tételes adót fizetnie, és ha igen, akkor milyen összegben annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek gyermeke születik, és a szülés napjától GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Korkedvezménnyel rendelkező egyéni vállalkozó nyugellátása

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak fog minősülni az a vállalkozó, aki 2019 februárjában tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de rendelkezik 2 év elismert korkedvezménnyel, így már jövő februárban nyugdíjas lehet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben, vélhetően, 1955-ben született személyről van szó, aki esetében a nyugdíjkorhatár betöltött 64. életév, de két év korkedvezményére tekintettel már 2017-ben nyugdíjba mehet. Pontosabban korhatár előtti ellátást vehet igénybe a 2011. évi CLXVII. tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó EGT-tagállamban fennálló 20 órás munkaviszonya

Kérdés: Magyarországon főállásúnak minősül egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy EGT-tagállamban rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal, amelyet A1 igazolással is tud bizonyítani? A vállalkozó lakcíme Magyarországon van.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet egyik alapelve [11. cikk (1) bekezdése], hogy EGT-állam polgára egyidejűleg csak egy EGT-államban lehet biztosított, illetve járulékfizetésre kötelezett.A rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében pedig az a személy, aki különböző tagállamokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed(ne) ki rá a biztosítás, ezért e jogviszonyában járulékbevallási és -fizetési kötelezettség sem terhelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
Kapcsolódó címke:

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8./c) pontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíj megállapítására akkor kerülhet sor, ha az igénylő rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan megkívánt húsz, a résznyugdíjhoz tizenöt év szolgálati idővel, és nem áll biztosítási jogviszonyban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett vállalkozó evás bt.-ben fennálló biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége azon múlik, hogy személyesen közreműködik-e a betéti társaságban, és ha igen, akkor ezt milyen jogviszonyban teszi.Ha nincs tényleges személyes közreműködés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek nyilván a táppénz összegének a meghatározása szempontjából van jelentősége, hiszen az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdése értelmében csak akkor lehet – az (1) és (2) bekezdésben említett lehetőségek híján – megállapítani a tényleges szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen összetett szabályok alkalmazásával juthatunk el a kérdés megválaszolásához. Az egyik kérdésrészt illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
1
47
48
49
113