Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A diákok foglalkoztatása – a munka jellegétől és időtartamától függően – többféle módon valósulhat meg.A foglalkoztató és a diák számára is a legegyszerűbb és legbiztonságosabb foglalkoztatási forma az iskola-szövetkezeten keresztül történő munkavállalás. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Izrael között egyelőre nincs hatályos szociálpolitikai megállapodás, amely esetleg szabályozhatná vagy befolyásolhatná az ügyvezető jogviszonyát, ezért ebben az esetben az általános szabályokat kell alkalmazni. Az ügyvezető izraeli jogviszonya az alábbiakon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzítenünk, hogy a rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, tehát az ebben részesülőt nem lehet öregségi nyugdíjasnak tekinteni, még abban az esetben sem, ha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válaszhoz feltétlenül szükséges három információból kettőt egyértelműen tartalmaz a kérdés (nevezetesen, hogy nem saját jogú öregségi nyugdíjas személyről és nem munkaviszonyról van szó), ugyanakkor nem derül ki belőle az a tény, hogy az említett ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében az egyéni vagy társas vállalkozót abban az esetben lehet kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú öregségi nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.A GYED-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
1
3
4
5
42