GYED összege

Kérdés: Kell évente korrigálni a GYED összegét a minimálbér emelkedése miatt, vagy az a határozatban foglalt időtartam alatt nem változik/változhat az alábbi esetben? Egy pedagógus-gyakornok besorolású dolgozó jelenleg a negyedik gyermekével van GYED-en. Az ellátás összege 2020 szeptemberében került megállapításra az akkori bére alapján, ami valamivel kevesebb volt a GYED számításához a törvényben meghatározott figyelembe vehető jövedelemnél. Az érintett ezért úgy gondolja, hogy az ellátás összegét minden évben korrigálni kell a béremelés összegével, a kifizetőhely álláspontja szerint azonban az ellátás teljes időtartama alatt az eredetileg megállapított összeget kell folyósítani.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemből (szerződés szerinti jövedelemből) számított naptári napi átlag. A GYED folyósításának időtartama alatt bekövetkező béremelés tehát nem befolyásolja a már megállapított összeget.Tekintettel arra, hogy a GYED összege maximalizálva van, havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Visszatérés szülés után

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az otthoni gyermeknevelés után munkahelyükre visszatérő szülőkre, mire kell kifejezetten odafigyelnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók bérszintjét kell elérni, illetve ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell figyelembe venni. Jelen esetben nincsenek azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, és - a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét valóban méltányolja az Szja-tv., ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt adókedvezmény érvényesítésére, a magasabb bérbesorolásra való jogosultság azonban valószínűleg egy téves információ, amely helytelenül található meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmára, és olyan egyéb jogosultságokra, mint a 13. havi (szabadságpénz) és 14. havi bér (karácsonyi pénz), továbbá az éves béremelésekre is. Ausztriában a kollektív szerződések a saját alkalmazási területükön közvetlenül törvényerővel bírnak, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha napi 6 órára számolja el annak a GYES-ben részesülő munkavállalójának a szabadságát, akinek visszatérése után a korábbi napi 8 órás munkaszerződését napi 6 órásra módosították? A gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felgyülemlett szabadságot a munkavállaló a visszatérése után azonnal igénybe kívánja venni.
Részlet a válaszából: […] ...Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elvárt béremeléssel kapcsolatos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre - ráadásul immár a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, elvárt béremelésre vonatkozó feltételek teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munka­bérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munka­viszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontjának bb) alpontja értelmében 2013-ban a kérdezett adókedvezmény ugyanezen paragrafus (1) bekezdésében megfogalmazott - elvárt béremelésre vonatkozó - feltételek teljesítése nélkül is igénybe vehető.Nincs tehát annak akadálya, hogy a foglalkoztató a 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.
1
2