Baleseti táppénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Járulékalapot képez a baleseti táp-pénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés összege?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében nem képezi egyéni járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék – ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a nyugdíjas munkavállaló kapcsán végkielégítésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában még nem minősült nyugdíjasnak, hiszen a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 97. §-ának (5) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Társas vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés: A kft.-nek vagy a magánszemélynek kell megfizetnie a minimumjárulékokat abban az esetben, ha a főfoglalkozású társas vállalkozóként bejelentett tag nem vesz fel tagi jövedelmet? A bérprogram alapján a tagnak be kellene fizetnie a pénztárba a járulékokat, ő azonban úgy véli, hogy ez nem helyes, tekintettel arra, hogy a korábbi hónapokban a minimálbért lényegesen meghaladó jövedelem után fizette meg a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az egyéni járulék a biztosított terhe, ugyanakkor a Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése az említett járulék megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a foglalkoztató számára írja elő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. §-a értelmében a munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül. A törvény 25. §-a értelmében nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] A 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontja értelmében a GGGI tisztségviselői a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az adózás valamennyi formája alól. Az 1. cikkben található fogalommeghatározások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett rokkantsági ellátásban részesülő személy társadalombiztosítási jogállását alapvetően az határozza meg, hogy Romániában milyen jellegű ellátásban részesül.Amennyiben öregségi nyugdíjban, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

1954-ben született nő

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben korhatárt betöltött öregségi nyugdíjban részesülő hölgyről van szó, aki emellett állandó özvegyi nyugdíjban is részesül. A nyugdíjkorhatár (ami az 1954-ben született személy esetében 63 év + 183 nap) betöltése azt jelenti, hogy az érintett már nem tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalóra - mivel nem saját jogú nyugdíjas - az Mt. szerinti munkaviszonyban kiterjed a biztosítás, és egyéni járulékként a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
1
2
3
4
42