Nyugdíjas munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Valóban az Art. 16. § (4) bekezdésében elírt bejelentésikötelezettség egyaránt vonatkozik a nyugdíjas és nem nyugdíjas munkavállalókrais.Az ő bejelentésüket – feketefoglalkoztatás ellenőrizhetőségemellett, hiszen ne feledjük el, hogy az említett bejelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:      

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Mikortól kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti a vállalkozását?
Részlet a válaszából: […] A szünetelés első napjától, feltéve hogy egyéb jogcímen nemilleti meg az egészségügyi szolgáltatás. Ennek oka az, hogy a Tbj-tv. 8. §-aértelmében a tevékenységet szüneteltető egyéni vállalkozónak a biztosítása isszünetel.A biztosítás szünetelésének a tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a magánszemélynek, aki külföldön (nem az Európai Unió valamely tagállamában) él, és ott biztosítási jogviszonyban áll, Magyarországon pedig nem szüntette meg a bejelentett lakcímét?
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében nézzük meg egy kicsit közelebbrőlaz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó szabályozást. A Tbj-tv.39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított ésegészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
Kapcsolódó címke:

GYES-ben részesülő kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nagyszülői jogon GYES-ben részesülő, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak azokban a hónapokban, amikor van vállalkozói kivétje?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 37/A. §-a kategorikusan kimondja, hogy nem kellegészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozónak arra az időtartamra, amely tartama alatt GYES-benrészesül.Ebből következően függetlenül a kivét összegétől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

Egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Hogyan kell a jogviszonyt és a járulékokat rendezni a visszamenőleges időpontra abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nyugdíját visszamenőlegesen a tárgyévet megelőző évi időpontra állapítják meg?
Részlet a válaszából: […] Előfordul, hogy az egyéni vállalkozó számára a tárgyévetmegelőző időpontra (visszamenőlegesen) kerül sor nyugdíj megállapításra, hiszena nyugdíjjogosultságnak nem feltétele a vállalkozás megszüntetése.A nyugdíj megállapítása napjától viszont az egyénivállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Álláskeresési támogatásban részesülő munkanélküli egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Be kell-e jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a munka nélküli személynek, aki regisztráltatta magát a munkanélküli-központban, és álláskeresési támogatásra vált jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] Egészségügyi szolgáltatási járulékot az a belföldi személyköteles fizetni, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyébjogcímen sem jogosult [Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése]. Tekintettel arra, hogy aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Levelező tagozatos hallgatók egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Jogosultak-e egészségügyi szolgáltatásra azok a levelező tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban, és semmilyen keresőtevékenységet sem folytatnak?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe a Tbj-tv.szerinti biztosítottakon túl a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdésében felsorolt – ún.egyéb jogcímen jogosult – személyek is beletartoznak. A jelzett jogszabályhelyi) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése

Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
Részlet a válaszából: […] A kifizető a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásmaximumát csak a saját kifizetésénél tudja figyelemmel kísérni. Nincs rálátásaa más kifizetőktől származó, ehoalapot képező jövedelmekre, ahogy arról sincsismerete, hogy az érintett magánszemélynek esetleg milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:        

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó keresőképtelensége

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, ha betegség miatt nem folytatta tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arraaz időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókeresőképtelen [Tbj-tv. 37/A. § a) pontja]. Fontos tudni, hogy ajárulékfizetési kötelezettség alóli mentesség alátámasztására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
47
48
49
…
77