Uruguayban megszerzett megbízási díj közterhei

Kérdés: Terheli-e személyijövedelemadó-, eho-, társadalombiztosítási-, illetve egyénijárulék-fizetési kötelezettség azt a kb. 5 000 000 forint összegű megbízási díjat, amelyet egy magyar állampolgár négy hónapos uraguayi munkavégzése során keresett?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt az 1999. évi XXXI. Tv.-nyelkihirdetett a Magyar Népköztársaság kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaságkormánya között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadókterületén Montevideóban, 1988. október 25-én aláírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Tulajdonosoknak adott kamatmentes kölcsön osztalékból történő visszafizetése

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni abban az esetben, ha egy társaság a tulajdonosoknak adott kamatmentes kölcsön – mely után a kamatkülönbözetből származó jövedelem adóját és tb-terheit megfizette – visszafizetését a 2006. évi osztalékból szeretnék megoldani, az eredménytartalék bevonása mellett?
Részlet a válaszából: […] Az osztalék kifizetését és a kamatmentes kölcsön rendezésétkét különböző ügyletként kell kezelni. A 2006. évi osztalék után 25, illetve 35százalék személyi jövedelemadót, illetve – ha a feltételei fennállnak – 4százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszából: […] Az önálló tevékenységet folytató "számlaképes" – tehátadószámmal rendelkező – magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.Amennyiben vállalkozási szerződés alapján munkát végez, akkor biztosításikötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Magyarországra kiküldött francia állampolgár járulékai

Kérdés: Kinek és milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha egy francia állampolgárt a francia munkáltatója 12 hónapot meghaladó időtartamra munkavégzés céljából Magyarországra helyezi?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGT rendelet szabályai szerint a kiküldöttmunkavállaló legalább 1 évig a küldő ország társadalombiztosítási jogánakhatálya alatt marad, amit – kérelemre – további 12 hónappal meg lehethosszabbítani. Ezt a szabályt alkalmazva: a kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 46. §(1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételtterhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
Részlet a válaszából: […] A munkába való visszatérést segítve az adó- ésjáruléktörvények különböző kedvezményeket határoznak meg a GYES-ben részesülők,valamint a GYES-ről visszatérők alkalmazása esetén. A kérdéssel érintettkedvezmény jelenlegi jogi hátterét néhány mondatban felvázoljuk. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a Tbj-tv. 5. § (2)bekezdésében foglaltakból adódóan az ügyvezető jogállására (adózási, illetvetársadalombiztosítási szempontból) a választott tisztségviselőkre, és nem pediga megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Saját kft. részére kiadott lakás eho-ja

Kérdés: Kell-e 4 százalékos eho-t levonni annak a lakásnak a bérleti díjából, amit iroda céljára ad ki a magánszemély saját vállalkozásának? A szerződés összege évi 120 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a magánszemélynek más ingatlan bérbeadásábólszármazó jövedelme nem keletkezik, akkor nem. Az Eho-tv. 3. § (3) e) pontjaértelmében a 4 százalékos, illetve 2007. január 1-jétől a 14 százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulásnak az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozónak alkalmazottai után természetesen továbbra isaz általános szabályok szerint meg kell fizetnie a járulékokat, valamint atételes eho-t.A saját maga utáni járulékfizetés vonatozásában azonban mármás a helyzet. Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. § b) pontja értelmében szünetel a biztosítás azelőzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha aletartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy abüntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.
1
31
32
33
69