Találati lista:
321. cikk / 682 Munkáltató által folyósított ösztöndíj közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a folyósított ösztöndíj után abban az esetben, ha a munkáltató egy állami felsőoktatási intézmény (egyetem) nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az Mt. 110. § alapján, és az ösztöndíj összege a minimálbér alatt van? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a munkáltatót az ösztöndíj kapcsán?
322. cikk / 682 Adatvédelem
Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?
323. cikk / 682 Többes jogviszonyú társas vállalkozó telefonhasználata
Kérdés: Az 54 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell-e megfizetni a magáncélú telefonhasználat után egy többes jogviszonyú, heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében, aki a saját vállalkozásában személyes közreműködésre tekintettel nem vesz fel jövedelmet?
324. cikk / 682 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja
Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
325. cikk / 682 Bt. üzletvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
326. cikk / 682 Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
327. cikk / 682 Nyugdíjas ügyvezető tételes eho-ja
Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni egy 1999. március hóban alakult kft. öregségi nyugdíjas ügyvezetője után, aki személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de a cég semmilyen szerződést nem kötött vele, és jövedelmet semmilyen jogcímen nem kap? Ha igen, mikortól?
328. cikk / 682 Rt. vezérigazgatójának juttatásai
Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
329. cikk / 682 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
330. cikk / 682 Egészségbiztosítási járulék bevallása
Kérdés: Külön-külön kell-e ezer forintra kerekítve bevallani és befizetni a 4 százalék természetbeni és a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
