Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az első tisztázandó dolog az indiai magánszemély munkavégzésének tényleges tartalma szerinti jogviszony kérdése. Nem tisztázott ugyanis, hogy az indiai magánszemély által a magyar cég számára Magyarországon végzett ellenőrzési, felmérési és értékelési feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mi a különbség egy heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó 2013 első, illetve második félévi járulékfizetési kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] Bár olvasónk a kérdésében járulékfizetési kötelezettséget említ, de válaszunkban elöljáróban kitérünk a szociális hozzájárulási adóra is.A heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] 2013-ban több változás is történt a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra vonatkozóan, amelyek részben július 6-ától, részben július 15-étől hatályosak.Július 15-étől főszabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Kötelezett havi járulékfizetésre egy rehabilitációs ellátásban részesülő, 600 ezer forint alatti bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, ebből következően az említett személyre mezőgazdasági őstermelőként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján kiterjed a biztosítás. A biztosított mezőgazdasági őstermelő pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az édesanyának egyidejűleg fennálló három jogviszonya van. Egy a közalkalmazotti, melyben pedagógus (és a szülésig fizetett szabadságát töltötte), és másik kettő, napi 8-8 órás munkaidővel, feltételezhetően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Újraszámolják a nyugdíját 2013. december 30-ától, a 62. életéve betöltésétől annak a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő nőnek, aki a nyugdíj mellett részmunkaidőben dolgozott egy cégnél, amely 2002-ben felszámolási eljárással megszűnt, vagy ugyanaz lesz az öregségi nyugdíja, amit rokkantsági ellátásként kapott?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülők két módon válhatnak öregségi nyugdíjassá. Az egyik a "hagyományos" mód. Ha a rokkantsági ellátásban részesülő elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha máshol rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal? Mi lesz a járulékalap ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Gt. rendelkezéseinek értelmében a társas vállalkozás ügyvezetését munkaviszony, illetve a Ptk. szerinti megbízási jogviszony keretében lehet ellátni. Amennyiben az ügyvezető munkaviszony keretében látja el a tevékenységét, természetesen a részére ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásszövetkezet nyugdíjas elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli egy lakásszövetkezet elnöki tisztséget ellátó nyugdíjas tagját abban az esetben, ha évente egyszer, illetve ha havi rendszerességgel kap tiszteletdíjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csak általánosságban lehet megválaszolni, tekintve hogy kérdezőnk a járulékfizetési kötelezettség elbírálásához nélkülözhetetlen jövedelemadatokat konkrétan nem adta meg. Ugyanis a lakásszövetkezet vezető tisztségviselőjét (elnökét) díjazás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.
Kapcsolódó címke:

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, akkor az arra irányul, hogy egy bt. – önálló tevékenységére tekintettel adószámmal rendelkező – kültagja végezhet-e munkát a társaságnak.Amennyiben az említett kültag a társasági szerződés alapján nem kötelezett személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.
Kapcsolódó címke:
1
20
21
22
90