"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel az említett jogszabályhely úgy rendelkezik, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék + 7 százalék a tagdíj) csak abban az esetben kell megfizetni, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Nyugdíjas ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kell-e továbbra is fizetnie az eho-t a kft.-nek az után az ügyvezető után, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó és nyugdíjba vonult?
Részlet a válaszából: […]

Kell. Az eho-fizetési kötelezettség a foglalkoztatással van kapcsolatban, így a nyugdíjba menetel nem befolyásolja. Természetesen ez akkor igaz, ha a kft.-ben az ügyvezetői jogviszony továbbra is fennáll.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, és a foglalkoztatónak ez után a jövedelem után meg kell fizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási és a 18 százalékos nyugdíjjárulékot. A biztosított jövedelméből a Tbj-tv. 24. §-a alapján kell levonni az egyéni járulékokat. A tételes eho-t abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat folytat, az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Juttatások örökbefogadás esetén

Kérdés: Egy női munkavállalónk – 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik – gyermeket fogadott örökbe. A gyermeket születése után a kórházból azonnal hazavitte. Milyen juttatásban részesülhet és mely időponttól? Mik a munkáltató kötelezettségei, illetve mi a munkavállaló teendője ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára [Eb-tv. 40. § (4) bekezdése].Gyermekgondozási díjra a biztosított örökbe fogadó szülő is jogosult, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Beteg gyermek ellátásai

Kérdés: 1984. október 28-án született középsúlyos értelmi fogyatékos, árvaellátásban részesülő gyermek közoktatási intézményben folytatott tanulmányait előreláthatóan 2003. június 15-én fejezi be. 2002. október 28-án betöltötte 18. életévét, ekkortól saját jogán kapja a felemelt összegű családi pótlékot. A felülvizsgálatát végző OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint munkaképessége 67 százalékos mértékben csökkent. Jogosult lesz-e továbbra is árvaellátásra, kaphat-e családi pótlékot, illetve rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...a külön előírások szerint – rendszeres időközönként – lefolytatott felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja.A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az igénylőnek életkortól függően meghatározott szolgálati idővel is rendelkeznie kell, ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség- és nyugdíj-biztosítási ellátásra.A biztosítási jogviszonyból fakadóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] ...említésével. A keresőképtelenség első 15 napjára, munkaviszony esetében, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján a távolléti díj 80 százaléka illeti meg a dolgozót. Tekintettel azonban arra, hogy a biztosított munkaviszonya 2002. július 1-jén kezdődött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem volt az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Korkedvezményes munkakörök

Kérdés: Elismerhetők-e a korkedvezményes munkakörök a nyugdíj igénybevételekor 2003. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...szerint korkedvezményben részesül. Korkedvezményre jogosultság 2003. január 1-je előtt:Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest (Tny-tv. 7. §) kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
1
…
538
539
540
…
549