Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor igényelheti-e a munkavállaló az aktív dolgozóként elhunyt házastársa után járó kiegészítést?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjat főszabályként a házastárs, illetve – meghatározott együttélési vagy tartási feltételek fennállása esetén – az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A jogosultság elengedhetetlen feltétele, hogy a jogosult házastársa az öregségi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a biztosítás nem szünetel.A fizetés nélküli szabadság időtartamára a munkavállalót – munkavégzés hiányában – semmilyen díjazás nem illeti meg, erre az időszakra szabadság sem jár. Jövedelemkifizetés nem történik, így járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint: "(4) Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Jubileumi jutalom

Kérdés: 40 éves jubileumi jutalmat kinek és mikor kell fizetni? (A munkavállaló az első munkahelyén dolgozik 1962-től a mai napig, közben 2 évig katona volt.)
Részlet a válaszából: […] ...töltött idő után négyhavi, 40 évi szolgálat után pedig öthavi illetmény jár a köztisztviselőnek.Amennyiben a munkavállaló nyugdíjba megy, s így megszűnik közszolgálati jogviszonya, akkor az őt foglalkoztató közigazgatási szervnek ki kell fizetnie részére ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Adatszolgáltatási kötelezettség időtartama

Kérdés: Milyen jogszabályok írják elő, hogy a foglalkoztatóknak gyakorlatilag időbeli korlát nélkül biztosítaniuk kell az általuk foglalkoztatott személyek biztosítási jogviszonyára, valamint kereseti-jövedelmi adataira vonatkozó bizonylataik ellenőrzését a nyugdíj-biztosítási revízió számára?
Részlet a válaszából: […] ...az ONYF területi igazgatóságainak van, míg a járulék utólagos megállapítására az adóhatóság jogosult.Tovább szűkítve a kört, nyugdíjbiztosítással kapcsolatos ellenőrzést az APEH, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területi igazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

NYENYI-lap kitöltése

Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévre vonatkozóan azt az időszakot kell megjelölni, mely a tárgyév első napjától az igény beadásának napjáig eltelt.A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon az arányos szolgálati napok számát kizárólag abban az esetben kell kitölteni, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetnie annak a saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, aki egyidejűleg kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó jövedelmet szerez, mely után az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot egyéni vállalkozásában megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja szerint nem kell megfizetni a tételes eho-t annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja. Ugyanakkor az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a tételes eho-t a kifizetővel fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat – ideértve az egyszeri, havi, forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását –, továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címke:
1
539
540
541
556