Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a járulék alapja az eva alapjának a 4 százaléka. Ez után kell a 29 százalék társadalombiztosítási és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot leróni. Végül a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó az 5 százalék baleseti járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettsége, az esetleges kivét után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell megfizetnie. Amennyiben a betéti társaságban a munkavégzésre társas vállalkozóként kerül sor, akkor viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...67 százalékos mértékben elveszítette – feltéve hogy a Tny-tv.-ben rögzített egyéb feltételek is fennállnak –, rokkantsági nyugdíjra válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 59 éves férfi munkavállaló, aki 5 éves egyetemi képzése után 36 év folyamatos szolgálati idővel rendelkezik? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek?
Részlet a válaszából: […] ...1998. január 1. előtti időszakban nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányokat valamennyi nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátás tekintetében szolgálati időként kell figyelembe venni.1997. december 31-ét követően folytatott tanulmányok ideje további vizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Dolgozónk szakközépiskolában érettségizett, és géplakatos szakmunkásvizsgát tett 1965-ben. Beszámítható-e a szolgálati időbe a szakközépiskolai tanulmányi ideje?
Részlet a válaszából: […] ...a szakmunkástanuló viszonyban eltöltött időt szolgálati időként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért.1995. április 1.-1997. július 31-ig a szakmunkástanuló jogviszonyban eltöltött időt csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címke:

Kültag terhességi-gyermekágyi segélye

Kérdés: Egy betéti társaságnak két tagja van. A beltag személyesen közreműködik, a kültag az ügyvezető, és egy – nem a bt.-ből származó – korábbi főállású munkaviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ügyvezetői tisztséget ellenérték/díjazás nélkül végzi. Nem veszélyezteti-e a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot az a tény, hogy a kültag egyben a bt. ügyvezetője, bár nem személyesen közreműködő tag?
Részlet a válaszából: […] ...pontos teljesítése érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni.) A tagot személyes közreműködéséért automatikusan díjazás nem illeti meg, de a felek akaratától függően ellenérték kiköthető. Az Eb-tv. hatályos rendelkezései szerint akkor nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:    

Betegszabadság a GYED ideje alatt

Kérdés: A gyermekgondozási díjban részesülő anya ismételt terhessége miatt a gyermekgondozási díj folyósítását megszakítva 2002-ben táppénzt vett igénybe, 2003-ban szül. Jogosult-e a dolgozó betegszabadságra? Mi lesz a táppénz, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegének az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamát befolyásolja a dogozó betegszabadságra való jogosultsága. Abban az esetben, ha a biztosított a gyermekgondozási díj folyósítását azért szakítja meg, mert saját jogán betegállományba kerül (pl. veszélyeztetett terhesség esetén), és az Mt. 130...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címke:

Fogyatékos gyermekek ellátásai

Kérdés: Igényelhet-e valamilyen támogatást az az elvált anya, aki két hallássérült gyermeket nevel? A nagyobbik 1981-ben született, jelenleg dolgozik és levelező tagozatos főiskolai hallgató, a kisebb pedig – 1987-ben született – elsőéves gimnazista.
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően rendelik el.A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65, illetve 80 százaléka, a fogyatékosság milyenségétől és fokától függően.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Közterhek utólagos levonása

Kérdés: A munkáltató – tévesen – kiküldetési átalányt számfejtett dolgozóinak adó- és járulékmentesen 2001. és 2002. évekre, kiküldetési rendelvény nélkül. 2003-ban hogyan korrigálhatja tévedését úgy, hogy a munkavállalóktól sem személyi jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot ne kelljen vonni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a biztosított mulasztásából eredően a foglalkoztató nem, vagy nem megfelelő összegben vonta le az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, azt a tudomására jutás időpontjától számított 30 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
537
538
539
556