Kisebbségi és többségi tulajdonos tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Olvasónkat, hogy személyes munkavégzés ésdíjazás hiányában sem a kisebbségi, sem a többségi tulajdonos tag után nemkeletkezik a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanis mindkét tagravonatkozóan elmondható, hogy nem felelnek meg a Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Egészségbiztosítási szolgáltatási- járulék-fizetési kötelezettség

Kérdés: Elegendő-e a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni egy kft.-tag után, aki személyesen nem vesz részt a társaság munkájában, semmilyen díjazásban nem részesül, és egyéb jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...A kft. tevékenységében semmilyen formában részt nemvevő, díjazásban nem részesülő tag – függetlenül attól, hogy továbbijogviszonnyal rendelkezik-e vagy sem – nem minősül biztosítottnak, így atársasági tagságával összefüggésben nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...– pl. annak keletkezése és megszűnése – bejelentésére szolgál,esetünkben azonban biztosítási jogviszony nem jött létre. A díjazás nélküliügyvezetés tekintetében nem teljesülnek ugyanis a Tbj-tv. 4. § d) pontjának 1.alpontjában és 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Több jogviszonyban álló egyéni vállalkozó egészségbiztosítása

Kérdés: Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos (2008. január1-jétől a 9,5 százalékos) nyugdíjjárulékot és a 3+4 százalékos (2008. január1-jétől 2+4 százalékos) egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Dolgozhat-e tovább 2008. évben egy nyugdíjas munkavállaló, akinek a havibére jelenleg 200 000 forint, vagy nyilatkoznia kell, hogy nyugdíjas kíván maradni, vagy szünetelteti a nyugdíját? A munkáltatónak kell-e köteleznie a dolgozót a nyilatkozat megtételére, vagy a dolgozónak kell ezt elintéznie? Kinek kell értesíteni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, és van-e valamilyen határideje a bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak alapján úgy tűnik föl, hogy már mostnyugdíjban részesülő munkavállalóról van szó. Ez azért fontos, mert a 2008.január 1-jétől hatályba lépő (a Tny-tv. 83/B. §-ában megfogalmazott)jövedelemszerzésre vonatkozó korlát a 2008. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

GYET-ben részesülő munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású anya 4 órás foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme után az általános szabályokszerint – a foglalkoztatónak a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot – ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, azegészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő őstermelőként a minimálbér alapulvételévelkötelezett a 29 százalék társadalombiztosítási járulék, a 9,5 százaléknyugdíjjárulék és a 6 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Ez alapján a társadalombiztosítás valamennyi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén

Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem egyértelmű a bírósági végzés alapján– melynek pontos szövegét nem ismerjük –, hogy az adott juttatás alapjátképezi-e a tartásdíjnak. Három jogszabályt hívhatunk segítségül a kérdéseldöntése érdekében.Az első az Szt., melynek 79. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabérhelyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződésalapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára,– a szülési szabadság időtartamára, és minden olyan munkábannem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj, illetve átlagkeresetfizetésében részesül.Az Mt. tehát lehetőséget ad arra, hogy a kérdezett esetben abetegszabadságot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
416
417
418
556