Találati lista:
2641. cikk / 5566 Nappali tagozatos egyetemi hallgató kisadózó
Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?
2642. cikk / 5566 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
2643. cikk / 5566 Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2011. október 21. óta határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol a szerződését háromhavonta hosszabbítják, és szülésének várható időpontja 2014. március hó? A következő szerződés lejárati ideje 2014. január 31-e.
2644. cikk / 5566 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó gépjárművezetők pótlékai
Kérdés: Mikor és milyen pótlékokat kell fizetni a nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőrnek abban az esetben, ha egy hónap alatt 213 óra ledolgozott idő, 13 óra rendelkezésre állás és 56 óra pihenőidő szerepel a jelenléti íven?
2645. cikk / 5566 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?
2646. cikk / 5566 Heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető közterhei
Kérdés: Keletkezik társas vállalkozói jogviszonya egy kft. ügyvezetőjének, aki egy másik cégnél heti 30 órás munkaviszonyban áll, ahol a jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét? Elegendő ez a magas jövedelem ahhoz, hogy ügyvezetőként mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?
2647. cikk / 5566 Lelkész foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan történhet egy egyházi intézmény fenntartásában működő óvodában a hitoktatást tartó lelkész foglalkoztatása? Milyen járulékvonzata lesz ennek a foglalkoztatásnak, illetve alkalmazható ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad?
2648. cikk / 5566 Adószámos magánszemély közterhei
Kérdés: Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
2649. cikk / 5566 Magasabb összegben levont gyermektartásdíj rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy bruttó 150 000 forint havibérrel rendelkező munkavállaló 2013. június 27-től 15 nap betegszabadságon, majd 2013. július 17-től táppénzen volt, a munkáltató július hónapra levonta tőle a 20 000 forint összegű gyermektartást, amit közölt az OEP-pel, de ennek ellenére az adott hónapban a táppénzből is levonásra került 9205 forint ezen a címen? Amennyiben a munkavállaló teljes hónapban dolgozik, a nettó munkabére 98 250 forint, amelyből a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 20 000 forint összegű gyermektartás kerülhet levonásra. Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a többletként levont összeget?
2650. cikk / 5566 Járulékalap ismételt kiküldetés esetén
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
