1373 talált cikk a biztosítási jogviszony kifejezésre

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.

Kérdés: Helyesen járt el a főfoglalkozású munkáltató abban az esetben, amikor megőrzési kötelezettségére hivatkozva megtagadta a munkavállaló biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának kiadását, annak ellenére, hogy a dolgozó mellékfoglalkozású munkahelye kifejezetten kérte? A másik munkahely szeretett volna eleget tenni bejegyzési kötelezettségének, amely így most meghiúsult.

Kérdés: Megilleti további 10 hónapra az egészségügyi szolgáltatás azt a kilépő munkavállalót, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben 10 havi végkielégítést kapott, amelyből mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulék levonásra került, vagy elhelyezkedéséig köteles lesz megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Biztosítottnak minősül, azaz megfelel a babaváró támogatásra jogosultság feltételének, ha a házasfelek egyike rokkantsági ellátásban részesülő (tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosult) kisadózó?

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a közhasznú egyesület elnökének biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha a havi tiszteletdíjából származó adó- és járulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Ha igen, akkor milyen jogcímkóddal történik a bejelentés, illetve milyen közterheket kell megfizetni a jövedelem alapján?

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?

Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?