Választás a magánnyugdíjpénztár és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer között

Kérdés: Érdemes-e visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy maradjon a nyugdíjpénztárnál az az 1953. április 13-án született személy, aki 1971-ben érettségizett, 1975-ben diplomázott, azóta dolgozott, és 11 éve átlépett egy magánnyugdíjpénztárba?
Részlet a válaszából: […] Arra a kérdésre, hogy a kérdezőnek megéri-e visszalépni atársadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, nem tudunk konkrét választ adni. Ezminden olyan esetben, amikor hosszabb időtartamú magán-nyugdíjpénztáritagságról van szó, egyéni mérlegelés kérdése. Abban, hogy a 11 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetése

Kérdés: Megszüntethető-e a magán-nyugdíjpénztári tagság, és ha igen, hogyan teheti ezt meg a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szólótörvény 2009. július 9-étől hatályos rendelkezése szerint atársadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

1953-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1953-ban született nő? Magán-nyugdíjpénztári tagként valóban nem léphet vissza az állami nyugdíjrendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. jelenleg hatályos 18/A. § (1) bekezdése alapjánelőrehozott öregségi nyugdíjra az 1953-ban született nő az 59. életévénekbetöltésétől szerezhet jogosultságot, feltéve ha legalább 40 év szolgálatiidővel rendelkezik, és nem áll – a Tbj-tv. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
Kapcsolódó címke:

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címke:

Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetettadóköteles biztosítási díj személyi jövedelemadó szempontjából összevontadóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Ebből adódóan járulékalapot képez, ami után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság jogintézményére vonatkozó előírásokat azMt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a betegségemiatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Korengedményhez szükséges szolgálati idő

Kérdés: Teljes összegű vagy csökkentett nyugdíjat kap a dolgozó abban az esetben, ha rendelkezik a korengedményes nyugdíjazáshoz szükséges feltételekkel, és a cége vállalja az egyösszegű befizetést? Szükséges-e a teljes összegű nyugdíj megállapításához 40 év szolgálati idő 2009-ben?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a korengedményes nyugdíj teljes összegefolyósítható legyen, az igénylőnek rendelkeznie kell legalább 40 év szolgálatiidővel. 37 év szolgálati idő az a minimális időtartam, amivel az érintettnekrendelkeznie kell ahhoz, hogy az említett ellátásra jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-jétől a munkaadói- ésmunkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség szabályai alapvető változásonmentek át. Ezt megelőzően a munkaadói járulék alapjául a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, kereset szolgált, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó járulékfizetését a közalkalmazotti "főfoglalkozású"illetmény nem befolyásolja, arra inkább a közalkalmazottként ledolgozottmunkaidő van kihatással, amennyiben az eléri a heti 36 órát. Ha a munkaidő ezalatt marad – mint esetünkben –, az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem kell azadott adóévi adóalap megállapításánál az adózás előtti eredményt megnövelni abiztosítás díjával, ha a biztosított – a szakképző iskolai tanuló mellett – azadózóval munkaviszonyban, vagy önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
1
6
7
8
11