Találati lista:
1241. cikk / 5153 Özvegyi nyugdíj feléledése
Kérdés: Jogosult lehet ismét özvegyi nyugdíjra a 2004-ben elhunyt férje után az a nő, aki 2017-től a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó kedvezményes nyugdíjában részesül, és 2019-ben betöltötte a 64. életévét?
1242. cikk / 5153 Árvaellátás
Kérdés: Kaphat árvaellátást a gyermek abban az esetben, ha az elhunyt szülő nem rendelkezett kellő szolgálati idővel?
1243. cikk / 5153 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
1244. cikk / 5153 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
1245. cikk / 5153 GYED továbbfolyósítása
Kérdés: A vészhelyzet idejére kihirdetett 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az egyes egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló rendelkezés szerint tovább kell-e folyósítani azon munkavállaló GYED-ét, akinek a GYED-re való jogosultsága a kihirdetett vészhelyzet alatt jár le, de az ellátás folyósítása mellett már 2020. január óta dolgozik? A gyermek kétéves korát követően is GYED-et kell részére folyósítani a vészhelyzet megszűnéséig, vagy be kell nyújtania a kétéves kor betöltését követő naptól a MÁK-hoz a GYES-igényét?
1246. cikk / 5153 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
1247. cikk / 5153 Ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
1248. cikk / 5153 40 év jogosultsági idő
Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számolták el a GYES, az ápolási díj, illetve a GYOD idejét jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor annál az édesanyánál, aki súlyosan beteg gyermekével 10 évig volt GYES-en, és az-óta 12 és fél éve ápolási díjban, illetve GYOD-ban részesül? Az ellátás iránti kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező nem rendelkezik 30 év keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel, csupán 8 év és 168 nappal. Az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz 32 és 205 nap figyelembe vehető időt, az ellátás összegének megállapításához 33 év 1 nap figyelembe vehető időt állapítottak meg.
1249. cikk / 5153 Biztosítási jogviszonyok igazolása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos táppénzt számfejtett a munkavállalója 2019. december hónapban fennállt keresőképtelenségének idejére, tekintettel arra, hogy nem adta le a tb-kiskönyvet a belépésekor (erről nyilatkozott), és a kifizetőhely felszólítására sem pótolta a mulasztását? Újra kell számfejteni az ellátást arra tekintettel, hogy a munkavállaló ismételt – immár tartós – keresőképtelensége miatt megkérte a biztosítási jogviszonyainak igazolását a kormányhivataltól, amely szerint már a korábbi táppénzét is 60 százalékos mértékben kellett volna elszámolni?
1250. cikk / 5153 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
