Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették. Amennyiben az egyéni vállalkozót a bíróság utóbb valóban jogerősen felmenti, a biztosítás nem szünetel, hanem az előzetes letartóztatás időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...a nem önálló munkavégzésből származó jövedelmek adóztatása tekintetében. Ezek szerint az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személynek a nem önálló munkáért kapott jövedelme csak abban az államban adóztatható, kivéve ha a munkát a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...szaktárcákkal egyeztetett – álláspontja a kérdést illetően meglehetősen kategorikus, és nem befolyásolja egy-egy konkrét ügyben hozott bírósági ítélet sem. Bár a Gt. lehetőséget teremt a munkáltatói jogkör taggyűlés általi gyakorlására, azonban többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...munkában töltött idejének megfelelően illeti meg. Az Mt. 107. §-ában foglalt rendelkezésekkel összefüggésben egy korábbi legfelsőbb bírósági eseti döntés megállapította, hogy a havidíjas munkavállalónak nincsen munkaidő-kiesése, ezért őt külön díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Több műszakos munkarend

Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...munka. Az Mt. akkor hatályos rendelkezései a több műszakos munkaidő-beosztásra fogalmi meghatározást nem tartalmaztak, azonban az irányadó bírói jogalkalmazói gyakorlat az 1992. július 1-jét megelőzően hatályos munkajogi jogszabályi rendelkezésekkel egyezően határozta meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Végelszámoló beltag biztosítása

Kérdés: Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján társas vállalkozóként mindaddig biztosítási kötelezettség alá tartozik, amíg a cégbíróság a társaságot a cégjegyzékből nem törli. Értelemszerű, hogy utána az általános szabályok szerinti járulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...a tudományos, művészeti és sporttevékenység,b) az oktatói tevékenység,c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,d) a választott bírói tevékenység,e) az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,f) a munkaviszony nélküli igazgatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...(tevékenységét) folytatja.(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a) az egyik Szerződő Fél területén székhellyel bíró vállalatnak, illetőleg munkáltatónak a másik Szerződő Fél területére munka végzése céljából kiküldött dolgozója annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...5 százalék volt (jelenleg is 5 százalék). A kft. jogszabálysértésre hivatkozással a fizetési meghagyás ellen keresettel élt a megyei bíróságnál, melyben a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. A kft. (a továbbiakban: felperes) keresetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek a mérkőzésenként 5000 forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része.A kérdésben szereplő bírói díj egyértelműen e kategóriába tartozik.Az adóterhet nem viselő járandóság személyi jövedelemadó szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
1
69
70
71