Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...MunkaviszonyMunkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Természetes személy tag híján ebben a betéti társaságban tagsági jogviszonyban megvalósuló személyes közreműködésről, tehát társas vállalkozóról nem lehet szó, ami az egyéb feltételek bekövetkezése esetén járulékfizetési kötelezettséget keletkeztethetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Önkormányzati képviselő eho-ja

Kérdés: Ki fizeti a tételes eho-t annál az egyéni vállalkozónál, aki önkormányzati képviselőként havi 37 000 forintos tiszteletdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jogviszonyok valamelyikében: a) munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Tanulmányi szerződés megszűnése

Kérdés: Egy munkaviszonyban álló alkalmazott tanulmányi szerződést köt cégével. A cég az iskolában eltöltött időszakra távolléti díjat számfejt a dolgozónak. A munkavállaló a szerződésben kikötött időn belül szeretne munkahelyet változtatni, felbontják a tanulmányi szerződést. Milyen összeget köteles a munkavállaló visszafizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében a meghatározott kikötött időben a munkaviszony-fenntartási kötelezettség feltétlen, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával – dönt.A kijelölés feltételei az alábbiak:a) a cégbíróság által bejegyzett gazdálkodó szervezet létesítő okirata tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...járó munkabér intézménye nem foglalkoztatási okból, hanem a munkaszervezés körülményei alapján kerül alkalmazásra. Irányadó bírói gyakorlat értelmében nem jár az állásidőre külön díjazás, ha a munkavállaló munkabérét egyébként is megkapja (pl.:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Szabadság kiadása

Kérdés: Fizetett szabadság kiadásánál mit takar a "kivételesen fontos gazdasági érdek", ami indokolhatja a szabadság átvitelét a következő évre?
Részlet a válaszából: […] ...éve eltelt.A "kivételesen fontos gazdasági érdek" tartalmi elemeit, jellemzőit, fogalmi ismérveit az Mt. nem határozza meg.Az irányadó bírói gyakorlat értelmében a "kivételesen fontos gazdasági érdek" fennállását mindig az adott munkáltató vonatkozásában, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a végelszámoló tagot társas vállalkozóként tehát mindaddig biztosítottként kell számba venni, amíg a társaságot a cégbíróság nem törli a cégnyilvántartásból. A tagot a személyes közreműködésért díjazás illeti meg, de természetesen elláthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették. Amennyiben az egyéni vállalkozót a bíróság utóbb valóban jogerősen felmenti, a biztosítás nem szünetel, hanem az előzetes letartóztatás időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...a nem önálló munkavégzésből származó jövedelmek adóztatása tekintetében. Ezek szerint az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személynek a nem önálló munkáért kapott jövedelme csak abban az államban adóztatható, kivéve ha a munkát a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
70
71
72
73