Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A Legfelsőbb Bíróság MK 83. sz. állásfoglalása értelmében személyi alapbér:a) az órabéres munkavállalóknál (mind teljesítménybér, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. ügyvezetőjének díjazása

Kérdés: Egy kft.-ben az 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró tagok 2003. január 1-jétől nyugdíjasok. Ez ideig csak osztalékot vettek fel, 2003-tól azonban megérné, hogy személyes közreműködésükre tekintettel elszámoljanak bérköltséget, mert így csak 5 százalék baleseti járulék terhelné azt. Megteheti-e ezt az ügyvezető tag is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban látja el.Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró tag ügyvezető képez, aki viszont csak társas vállalkozóként tehet eleget e tisztségnek. (APEH 2000. évi 28. és 134. sz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt is megtaláljuk a Cst. 4. §-ának d) pontjában:"keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címke:

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címke:

Evaalany vállalkozó magánszemélyként szerzett jövedelme

Kérdés: Ha egy egyéni vállalkozónak magánszemélyként ingatlan bérbeadásából is származott bevétele, és 2003. január 1-jétől belépett az evahatály alá, a bérleti díj bevétele is az eva szerint adózik? 15 százalék evát, vagy továbbra is 20 százalék szja-t fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az Eva-tv. alkalmazásában egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni ügyvéd, a magán-állatorvos és a gyógyszerész minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Igazságügyi szakértői tevékenység

Kérdés: Szellemi alkotásnak minősül-e az igazságügyi szakértő tevékenysége?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználásával.Az 53/1993. Korm. rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabér jogalap nélküli kifizetése

Kérdés: Egy munkavállaló folyószámlájára tévesen egy másik dolgozó járandóságát utalta el a munkáltató. Kérhető-e a banktól a téves utalás egyösszegű leemelése, vagy belép a maximum 33 százalékos levonási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.Az Mt. 162. §-a értelmében a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kettős állampolgárságú kft.-tag társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft. 10 százalékos tulajdonrésszel bíró tagja román állampolgár volt, majd 2003-ban megkapta a magyar állampolgárságot is, így kettős állampolgár lett. Ezzel egyidejűleg különmegállapodást kötött a tb-vel. Van-e a kft.-nek bármilyen kötelezettsége a társadalombiztosítási szervek felé abban az esetben, ha a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, és számára semmilyen jogcímen nem történik kifizetés a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a kérdéses kft.-tag a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásakor 2003-tól már nem minősül a Tbj-tv. 4. § j) pontjában meghatározott külföldinek, tekintve, hogy magyar állampolgárként rendelkezhet magyar személyazonosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj visszamenőleges megállapítása

Kérdés: Mikortól kérheti nyugdíja visszamenőleges megállapítását az a dolgozó, akinek munkaviszonyát létszámleépítés miatt felmondták, betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik? A dolgozó 4 havi végkielégítést és 8 hónap felmondási időt kapott, amely 2004. február 28-án telik le. A nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén vissza kell-e fizetni a 4 hónap végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a fenti ellátások folyósítása megszűnését követő naptól lehet megállapítani.Az Alkotmánybíróság a 45/1996. (X. 22.) AB határozatában 1996. október 22-i hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címke:

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 21. § (3) bekezdésének 21. pontja értelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés bérnek minősül, és mint ilyen, az összevont adóalap része, ami után a személyi jövedelemadót az általános szabályok szerint kell megfizetni.Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:
1
70
71
72
75