Külföldi munkaviszony beszámítása közalkalmazotti jogviszonyba

Kérdés: Beszámítható a közalkalmazotti jogviszonyba a külföldi munkaviszony?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...döntésében úgy foglalt állást, hogy a munkavállaló külföldi munkaviszonyban töltött idejét kizárólag a fizetési fokozatba való besorolásnál kell figyelembe venni, a felmentési idő mértéke, valamint a jubileumi jutalom szempontjából a külföldön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 26.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kis­adózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2013. július 15-étől változtak a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó szabályok. Főszabály, hogy csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló, azaz az utolsó biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 29.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen összeg után a besorolási bérével együtt minden egyéni járulékot – természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Közalkalmazott fizetési fokozata

Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...úgy foglalt állást, hogy a munkavállalónak külföldön (pl. Romániában) munkaviszonyban töltött időtartamát fizetési fokozatba való besorolásnál figyelembe kell venni, a közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke, valamint a jubileumi jutalom szempontjából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet az állásfoglalásából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 4.

Szolgálati idő elismertetése

Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...így különösen a havi fizetési jegyzékkel, vagy annak megfelelő más elnevezésű irattal, a fizetésemelésről szóló értesítéssel, a besorolásról (annak változásáról) szóló értesítéssel, olyan adóadatlap vagy más jövedelemigazolással igazolhatja,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 4.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetésebesorolású tevékenységet folytat.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adó­alanyiság a választás bejelentését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 27.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó költséghányada

Kérdés: Egy gépjárműjavítást (TESZOR 45.20) végző kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó 75 százalékos költséghányad elszámolásával állapíthatja meg a jövedelmét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...TESZOR 45.20 besorolás alá tartozó gépjármű-javításitevékenység átalányadózó egyéni vállalkozóként végzése esetén az Szja-tv. 53.§-a (1) bekezdésének b) pontja és 53. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján alevonható költséghányad 80 százalék. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 10.

Átalányadózás kétféle tevékenység esetén

Kérdés: Valóban 80 százalék költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét egy áta­lány­­adózó kozmetikus egyéni vállalkozó (TESZOR 96.02), aki mellette átalányadózó mezőgazdasági kistermelő is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenység nem befolyásolja az egyéni vállalkozásbólkeletkező bevételből levonható költséghányad meghatározását. A TESZOR 96.02 besorolás alá tartozó kozmetikai tevékenységesetén a bevételből levonható költséghányad az Szja-tv. 53. §-a (1)bekezdésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 10.

Angliában dolgozó magánszemély személyi jövedelemadója

Kérdés: Hol kell elszámolni a személyi jövede­lem­adót abban az esetben, ha egy angliai székhelyű cég megbízási szerződést köt egy magyar magánszeméllyel programozási és szoftverfejlesztési tevékenységre, amely bárhol végezhető? A munkavállaló évi 183 napot meghaladóan Angliában kíván tartózkodni, és a munka nagy részét is ott végezné. Hogyan tudja igazolni a külföldi munkavégzést? A magánszemély korábban magyarországi székhelyű cégében végezte ugyanezt a tevékenységet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...külön nem határozzák meg, hogy mi az önálló és a nem önálló munka,épp ezért a kettő határán elhelyezkedő megbízási jogviszonyok besorolása csakgondos mérlegelés útján tehető meg. Figyelemmel kell lenni például a megbízóközvetlen utasítási jogára, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 10.
1
…
4
5
6
…
9