Találati lista:
871. cikk / 1049 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
872. cikk / 1049 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
873. cikk / 1049 1948-ban született férfi korengedményes nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet korengedményes nyugdíjba az az 1948. március 9-én született férfi munkavállaló, akinek az 1962. szeptember 1. és 2007. március 5-e közötti időszakra 44 év 150 napot igazoltak le szolgálati időként? Mi a teendője a munkavállalónak és a munkáltatónak, milyen nyomtatványokat kell kitölteni, és hol kell intézni a nyugdíjazást?
874. cikk / 1049 Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói
Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
875. cikk / 1049 Járulékok elszámolása
Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
876. cikk / 1049 Betéti társaság beltagjának járulékfizetése
Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
877. cikk / 1049 Szociális foglalkoztatás
Kérdés: Valóban csak nyugdíjjárulékot kell-e fizetnie a szociális foglalkoztatottakat alkalmazó cégnek? Hogyan kell ezt jelenteni az APEH-nak, tekintettel arra, hogy ezek a munkavállalók nem biztosítottak?
878. cikk / 1049 NYENYI-adatszolgáltatás elektronikus beküldése
Kérdés: Hogyan lehet elektronikusan teljesíteni a NYENYI-adatszolgáltatást?
879. cikk / 1049 Járulékhátralékkal rendelkező vállalkozó egészségügyi ellátása
Kérdés: Kell-e fizetnie az orvosi ellátásért annak a biztosítottnak, akinek bejelentése társas vállalkozóként havonta megtörténik, de nem fizeti meg a járulékokat, és nagy összegű tartozása gyűlt össze?
880. cikk / 1049 Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
