410 talált cikk az átlagkereset kifejezésre

Kérdés: A 2004. január 3-ától folyamatos biztosítással rendelkező dolgozó 2006. április 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ellátás összegét a 2005. január 1-jétől 2005. december 31-éig elért egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme alapján állapítottuk meg. A biztosított 2006. szeptember 24-étől jogosult a GYED igénybevételére. Mi lesz a GYED napi összege?

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?

Kérdés: A Ktv. 2006. március 1-jétől hatályos módosítása az étkezési utalványra, étkezési támogatásra vonatkozó szabályokat módosította. A Ktv. 49/F § (1) bekezdése alapján: "A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot." Fentiek alapján helytállóak-e az alábbi megállapítások? – Nem jár étkezési hozzájárulás a szülési szabadság, GYES, GYED időtartamára, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára. – Étkezési hozzájárulás jár a felmentési idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára, abban az esetben is, ha a felmentési idő alatt újra munkaviszonyt létesít.

Kérdés: A táppénzszámítás szempontjából rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül a havi munkabérrel együtt kifizetett eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg és az ehhez kapcsolódóan kifizetett 50, illetve 100 százalékos pótlék? A kollektív szerződésben rögzítve van, hogy a dolgozó túlóra végzésére kötelezhető, ha a társaság gazdasági érdeke úgy kívánja.

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.

Kérdés: A szolgálati idő megállapításakor beszámít-e a rokkantsági nyugdíj időszaka, illetve szolgálati időnek minősül-e a megbízási jogviszony időszaka annak az 1950. május 6-án született nőnek az esetében, aki 1968-tól 1995. március 13-áig dolgozott, 1995. március 14-étől 1999. március 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 1999. április 1-jétől teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban alkalmazták 2002. november 30-áig, 2002. december 1-jétől jelenleg is megbízási jogviszony keretében, napi nyolc órában dolgozik, s főállású munkaviszonya nincs? Milyen mértékben kerül beszámításra a nyugdíj összegébe a megbízási díj abban az esetben, ha a járulékokat levonták belőle?

Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?