Találati lista:
141. cikk / 181 GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
142. cikk / 181 Egyéni vállalkozó bérbeadása
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?
143. cikk / 181 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
144. cikk / 181 Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése
Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
145. cikk / 181 Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén
Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
146. cikk / 181 Nem kifizetőtől származó jövedelem
Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?
147. cikk / 181 Többes jogviszonyú őstermelő járulékai
Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
148. cikk / 181 Nappali tagozatos főiskolás egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei lesznek egy nappali tagozatos főiskolai hallgatónak abban az esetben, ha vállalkozói igazolványt vált ki?
149. cikk / 181 Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása
Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
150. cikk / 181 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege
Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
