6739 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?

Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?

Kérdés: Továbbra is a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak kell folyósítania a GYED-ellátást abban az esetben, ha azonnali hatályú munkáltatói felmondással megszüntetik egy munkavégzés melletti GYED-ellátást kapó dolgozó jogviszonyát?

Kérdés: Valóban csak a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti 25 év alatti és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel rendelkező pályakezdő, valamint a 462/C. §-ban szabályozott tartósan álláskereső munkavállalók után érvényesítheti az átvevő munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az átvett munkavállalók után a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az átvevő munkáltató tehát nem érvényesítheti a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni adókedvezményt?

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.

Kérdés: Igénybe veheti a GYED extra ellátásban részesülő édesapa a GYÁP-ot a kétéves gyermeke után, abban az esetben, ha a gyermek édesanyja is dolgozik?

Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom számításánál, illetve állami szolgálati jogviszonynak tekinthető a Magyar Államvasutaknál töltött időszak? Mikor kellett és kell kifizetni a munkáltatónak a 25 és 30 éves jubileumi jutalmat annak a munkavállalónak az esetében, aki 1987. szeptember 1-jétől 1993. szeptember 13-ig a Magyar Államvasutaknál, 1993. szeptember 16-tól 1997. október 31-ig egy megyei munkaügyi központnál, 1997. november 1-jétől 2011. január 14-ig egy önkormányzat polgármesteri hivatalánál dolgozott és 2011. január 15-től jelenleg is folyamatos köztisztviselői munkaviszonyban áll? Ki kellett volna fizetnie a munkáltatónak 2012. évben a 25 éves jutalmat? Ha igen, hogyan kezdeményezhető a kifizetés?

Kérdés: Milyen feltételekkel lesz jogosult az apa a családi kedvezményre, illetve mennyi ideig jár együttesen az első házasok és a családi kedvezmény abban az esetben, ha a várandósság 91. napja 2016. március 20., a házasságkötés ideje pedig 2016. június 25.?

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.