Pótlék megállapítása rendkívüli munkavégzés esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a pótlékot a rendkívüli munkavégzés esetén? Az Mt. 147. §-ában foglaltak szerint a rendes munkabéren felül illeti meg a dolgozókat, de nem pontosan érthető, hogy ez mit jelent. Havidíjas munkavállaló esetében rendes munkabér alatt a szerződés szerinti bért, vagy a pluszként ledolgozott bérrel növelt bért kell érteni? Ha egy havi bruttó 60 000 forint alapbérrel rendelkező munkavállaló túlórázik, akkor 60 000 forint + 50 százalék pótlék, vagy 60 000 forint + a túlórára számított bér + az 50 százalék pótlék jár?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra vonatkozóelőírásokat az Mt. 147. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a rendkívüli munkavégzés esetén amunkavállalót rendes munkabérén felül meghatározott ellenérték illeti meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Teljesítménybér minősítése

Kérdés: Rendszeres jövedelemnek minősül-e az alábbi esetben a teljesítménybér? A munkabér meghatározása a munkaszerződésben: havi bruttó munkaköri bére 50 000 forint + teljesítménybér. A munkaköri bér a havi 43 600 forint összegű személyi alapbérből, illetve a havi 6400 forintos túlórapótlék-átalányból tevődik össze. A teljesítménybér a munkáltató által kialakított teljesítménybér-rendszer alapján havi rendszerességgel kerül kifizetésre. Teljesítménybér jár a pluszfeladat teljesítéséért, a kiemelkedő munkavégzésért és a 8 óránál hosszabb műszakok teljesítéséért.
Részlet a válaszából: […] ...munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettőösszekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kellmeghatározni.Az Mt. 143. § (2) bekezdése értelmében ateljesítménykövetelményt a munkáltató olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Garantált bérminimum alkalmazása

Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbérgarantált bérminimuma– 2006. július 1-jétől 2006. december 31-éigaa) két évnél kevesebb, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Minimálbér elszámolása

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a keresetet az órabéres dolgozók esetében azokban a hónapokban, ha a törvényes munkaidő ledolgozása esetén sem éri el a minimálbért? Éves átlagban az óraszám figyelembevételével minden dolgozó megkapja a minimálbért (pl. 21 napos, 168 órás hónapban 55 104 forint, de 23 napos 184 órás hónapban 60 352 forint volt a munkabér).
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 144. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenszemélyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározottfeltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.Az Mt. 144....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Készenléti idő nyilvántartása

Kérdés: Egy megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál 24/48 órában dolgoznak a munkavállalók. Milyen munkajogi szabály írja elő a készenléti idő nyilvántartását, illetve megkülönböztetését?
Részlet a válaszából: […] ...hanemrendkívüli munkavégzésről van szó.Az Mt. 148. §-ában foglalt rendelkezések értelmébenkészenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának megfelelő munkabér jár. Haa készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya

Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót belföldi kiküldetés esetén – ha az utazásiidő a munkaidő beosztása szerinti munkaidőn kívül esik – legalább személyialapbérének 40 százaléka illeti meg.2006. január 1-jétől a belföldi hivatalos kiküldetéstteljesítő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Teljesítménybér

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...csak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása iskötelező. Az Mt. 144. §-ában foglalt rendelkezések értelmében személyialapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknekmegfelelően – legalább a kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Milyen összegű munkabért kell fizetni a GYES-ről visszatérő dolgozónak fizetendő szabadság idejére abban az esetben, ha a szülési szabadság előtt érvényben lévő havi 120 000 forint összegű munkabérről szóló szerződését a munkába álláskor közös megegyezéssel havi 57 000 forintra módosították?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál azonos munkakörrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbérkötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazásaesetén 57 000 forint.A társadalombiztosítási-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
24
25
26
30