Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje

Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 37. §-a értelmében biztosítottak minősülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...meghosszabbított időtartamra történt. Mindezek figyelembevételével a biztosított 25 napig jogosult baleseti táppénzre (előzménye 341 nap, 366-341 = 25). A jogszabály nem határozza meg, hogy az OOSZI hány alkalommal hosszabbíthatja meg a baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultsági kérdéseket kell tisztázni.Ha a dolgozó biztosítása az új munkáltatónál 2004. május 1-jétől 31-ig áll fenn, akkor a folyamatos biztosításra tekintettel táppénzre a szülés napjáig jogosult. Terhességi-gyermekágyi segélyre azért válik jogosulttá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...azonban legfeljebb együttesen, a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után [Tbj-tv. 31. § (1) bekezdése]. Feltételezhetően a kérdést a munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámításának eshetősége indukálta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatás a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...ha a partnerek utaztatása külföldre hivatali utazásnak minősülne, mert ekkor nem merülne fel adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség akkor, ha a kifizető alkalmazni tudja az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.19. pontjába foglalt mentességi szabályt. Eszerint a kifizető évente három alkalommal adómentesen adhat a magánszemélynek 5000 forint értéket meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pontja mondja ki az önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás gyakorlati adómentességét, ha a juttatásra a törvényben meghatározott mértékig és feltételek mellett kerül sor. Az önkéntes kölcsönös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
503
504
505
546