Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] ...tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül társas vállalkozónak.A Tbj-tv. 4. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében a kft. tagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Tételes eho megfizetése

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló után nem kell tételes eho-t fizetni. (2003. december 31-ig ez csak akkor volt így, ha az érintett a GYES tartama alatt nem végzett munkát.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló – legalábbis a munkabér említése erre utal – munkaviszonyt létesített a szövetkezettel, tehát a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított, melyből következően a járulékalapot képező jövedelme után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szabadság munkaszüneti napokon

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napra, a munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – az Mt. 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a 2003. április 22-én kezdődött táppénz, a 2003. november 5-én kezdődött terhességi-gyermekágyi segély, és az azt követő gyermekgondozási díj alapja abban az esetben, ha a dolgozó az ellátás igénybevételét megelőzően az alábbi jövedelmekben részesült?2000. november 6-ától 2001. április 22-ig terhességi-gyermekágyi segély,2001. április 23-tól 2002. november 6-ig GYED,2002. november 7-től 2002. december 16-ig GYÁP,2002. december 17-től 2003. január 21-ig betegszabadság,2003. január 22-től 2003. március 31-ig táppénz,2003. április 1-jétől 2003. április 21-ig GYES.
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől 2003. április 21-ig a táppénz összegének megállapításához az irányadó időszakon belül sem a 2002. évben, sem a jogosultságot megelőzően azért nincs a biztosítottnak 180 napi jövedelme, mert gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke felemelése

Kérdés: Kft.-tulajdonos eladja az üzletrészét 2004-ben. Az eladási ár 5 millió forint, a jegyzéskor befizetett tőkerésze 1 millió forint volt, és 2003-ban a jegyzett tőkét felemelték a tőketartalékból, a tőkerésze 3 millió forint lett. Mennyi adót kell fizetnie, illetve terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség a jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. alkalmazásában értékpapírnak minősül, ezért az eladásakor az árfolyamnyereség szabályait kell alkalmazni. A 67. § (1) bekezdés alapján bevétel az átruházásért kapott ellenérték, melyből levonható az értékpapír megszerzésére fordított érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgálati lakás közterhei

Kérdés: Mi minősül szolgálati lakásnak az adómentesség szempontjából? Adómentes-e az erdésznek adott szolgálati lakás, ha nem az, milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati lakás adómentességéről az Szja-tv. 1. számú melléklete az adómentes természetbeni juttatások között, a 8.6. pontban rendelkezik. Maga a törvény a szolgálati lakás mibenlétét nem definiálja, de a szolgálati lakás fogalmát értelmezi az APEH 1994. évi 253...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
504
505
506
546