Éjszakai portások munkarendje

Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontja értelmében éjszakai munka: a 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Az Mt. 117. § (1) bekezdés f) pontja értelmében délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Egy műszakos munkarend

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Szombati nyitva tartás

Kérdés: Rendkívüli munkaidőnek kell-e számfejteni, és kell-e 50 százalékos pótlékot fizetni a dolgozók részére abban az esetben, ha az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó üzletek felváltva tartanak nyitva szombatonként 8.00-12.00 óra között, és a cégtől e helyett a nap helyett szabadnapot kapnak a következő hét hétfőjén?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja értelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Tanulmányi támogatás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékbefizetési kötelezettségek terhelték 2004 előtt, és terhelik 2004. január 1-jétől a tanulmányi szerződés alapján a kft. tevékenységéhez szükséges ismereteket adó felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – a cégnél jelenleg is munkaviszonyban álló, de munkát nem végző – kft.-tagnak havonta folyósított200 000 forintos tanulmányi támogatás után a kft.-t, illetve az érintett magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének p) pontja szerint sem 2003-ban, sem 2004-ben nem bevétele a munkaviszonyban álló magánszemélynek a munkáltató által fizetett képzés költsége, ha a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...– korábbi vállalásaival függhetnek össze.A főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes eho fizetésére is kötelezett. Az Eho-tv. 7. (1) a) pontja alapján nem kell megfizetnie – függetlenül a tevékenységétől – a tételes egészségügyi hozzájárulást a GYES-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás és/vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Törzstőke-leszállítás

Kérdés: Külföldi tulajdonú társaság törzstőke-leszállítást hajt végre. Le lehet-e vonni a jövedelemből az egyszer már adózott pénzből végrehajtott befektetést?
Részlet a válaszából: […] ...A vállalkozásból kivont jövedelem címén 20 százalék adót kell fizetni. Példával illusztrálva:A vállalkozás jegyzett tőkéje 10 M FtA vállalkozás jegyzett tőkéje leszállítás után 5 M FtA magánszemély bevétele 5 M FtA magánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Egy cég a dolgozóinak minden évben 3 alkalommal (Mikulás, karácsony, szilveszter) 5000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékoz. Ahhoz, hogy ez mind a munkáltató, mind a dolgozó részéről adó- és járulékmentes legyen, kell-e tételes számla, vagy elegendő, ha a bolt az általa elkészített csomagok darabszámát, egységárát, illetve végösszegét írja fel a számlára?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek évente háromszor adott ajándék értékéből alkalmanként 5000 forint adómentes természetbeni juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja alapján. Az adómentesség érvényesüléséhez a kifizetőnek azt kell bizonylatolnia, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Étkezési utalvány

Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...étkezési utalvány adómentességéről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja rendelkezik. E szerint adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére közvetlenül vagy az étkezőhelyi vendéglátás révén közvetve juttatott bevételnek – ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...része – járulékalapot képező jövedelem, mely esetében a Tbj-tv. R. 3. §-a értelmében a megbízásra vonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja] szabályok szerint kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget.Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a fent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
479
480
481
523