Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. november 23-án (185. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3159

[…] forint, még csak nem is 73 500 forint (a minimálbér összege), hanem csak 45 000 forint, ami a következő számítás eredményeképpen jön össze. A jogszabály havi átlagban legalább a minimálbér összegét rendeli járulékalapul, így januárban 71 500 forint, februárban pedig 73 500 forint, összesen 145 000 forint az a minimális összeg, ami után e két hónap viszonylatában teljesíteni kell a járulékfizetést. (A minimálbér törvényi definíciója szerint a tárgyhónapban mindig a megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni, így lehetséges az, hogy januárra még a 2009. decemberi 71 500 forint összegű, februárra pedig már a 2010. januárban érvényes 73 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni.) Ez azt jelenti, hogy ha pl. januárban 145 000 forint jövedelem lett volna járulékozva, akkor februárban csak a 20 000 forint jövedelem képez járulékalapot, de ha pl. februárban nincs a 20 000 forint jövedelem, akkor járulékalap sem keletkezik, mivel a január-február havi időszakra eső 145 000 forintos minimum-járulékalapnak megfelelő összeg után már januárban megtörtént a járulékok bevallása. Tehát a példánál maradva, januárban 100 000 forint került bevallásra, ez 28 500 forinttal több, mint a 71 500 forint összegű minimum-járulékalap. Februárban azonban a 20 000 forint jövedelem nem éri el a tárgyhónapra érvényes 73 500 forintos minimálbért, azonban mégsem a 73 500 forint után kell a járulékokat bevallani, hanem csak 45 000 forint után, mivel a januárban bevallott járulékalap 28 500 forinttal meghaladta a minimum-járulékalapot. Ebből látszik, hogy az előző hónapok során bevallott járulékalapot figyelembe kell venni a következő hónapok járulékalapjának megállapításához akkor is, ha az jövedelem hiányában csak a minimálbér összegének alapulvételével került sor a bevallásra. Márciusban jövedelem nem lévén értelemszerűen csak a minimálbér képezi a járulékok alapját, áprilisban pedig a 200 000 forint összegű tényleges jövedelem. Májusban pedig már ismét látható, hogy a megelőző hónapok során bevallott járulékok figyelembe lettek véve, mivel egyáltalán nincs járulékalap feltüntetve. Mivel májusban jövedelem nem keletkezett, ezért a minimálbér lenne a járulékalap, azonban az addig bevallott halmozott járulékalap (100 000 + 45 000 + 73 500 + 200 000 = 418 500 forint) meghaladja a halmozott minimum-járulékalapot (71 500 + 73 500 + 73 500 + 73 500 + 73 500 = 365 500 forint), így havi átlagban már teljesült a legalább a minimálbérnek megfelelő összegű járulékbevallás. Ha tovább folytatjuk a példát, jövedelem hiányában június hónapra sem kell, csak 20 500 forint után járulékot bevallani (365 500 + 73 500 = 439 000 – 418 500 = 20 500 forint), mivel csak ennyi hiányzik a január-június időszakra teljesítendő minimális járulékalaphoz. Mindebből következően, tehát ha a vállalkozó csak decemberben vesz ki jövedelmet, a decemberi járulékalap megállapításánál a korábbi hónapokban bevallott minimálbér halmozott összegét figyelembe kell vennie. A konkrét esetben a vállalkozó decemberi járulékalapja a következők szerint alakul: I-XI. hónap minimum-járulékalapja halmozottan 71 500 + 10-szer 73 500 = 806 500 forint. A 2 000 000 forint összegű jövedelmet ezzel kell csökkenteni, és a maradék összeg, 1 193 500 forint fogja a járulékok alapját képezni decemberben. A leírtak analóg módon érvényesek a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára is. Olvasói észrevétel (megjelent a […]