113 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységére 40 százalék költséghányadot alkalmazhat. Az átalányadózásból származó jövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó összeg – ez 2022-ben valóban 1,2 millió forintot jelent – adómentes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig nincs adófizetési kötelezettség. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót nem terheli sem szociális hozzájárulási adó, sem társadalombiztosítási járulék.A 2258-as havi bevallást[…]

Részlet a válaszából: […] így arra sincsen lehetőség, hogy az esetleges bérpótlékokat és bónuszokat magyar forinttól eltérő pénznemben állapítsák meg, és fizessék ki.Ilyen esetben a kialakult gyakorlat alapján a munkaszerződésben euróban megállapított összeget a munkaszerződés megkötésekor érvényes MNB-árfolyam alapján számítják át forintra, vagyis – a munkaszerződés felek általi módosításáig – ez a (forint)összeg lesz a munkavállaló alapbére.Ahogyan az idézett törvényi rendelkezésből látható, az két kivételt említ. Egyik a külföldön történő munkavégzés, vagyis amennyiben a munkavállaló külföldön végez munkát például kiküldetés esetén, akkor a külföldön végzett munka ellenértéke megállapítható és kifizethető külföldi pénznemben.A másik kivétel a "jogszabály eltérő rendelkezése hiányában". E körbe tartozik a vezető állású munkavállaló, aki esetében megengedett a munkabér külföldi pénznemben történő megállapítása és kifizetése. Vezető állású munkavállalóvá a törvény erejénél fogva vagy munkaszerződés alapján válhat az alkalmazott. A törvény erejénél fogva vezető állású munkavállalónak minősül az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett pedig az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] (2a) bekezdése szerint az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult. Így aki a nők kedvezményes nyugdíjára jogosult, az általánosságban az öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó kedvezményekre is jogosult.A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy is jogosult lehet például– a nyugdíjasokat megillető kedvezményes BKK-bérlettel történő utazásra, valamint vasúti közlekedéshez az "Ellátottak utazási utalványá"-ra is, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küld;– 13. havi nyugdíjra;– évi rendszeres nyugdíjemelésre;– kiegészítő nyugdíjemelésre;– a nyugdíjprémium helyett egyszeri juttatásra;– méltányossági[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdésének a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem,– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,– a felszolgálási díj,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adó-alap részeként) magában foglalja továbbá a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat, és az 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása[…]

Részlet a válaszából: […] sokszor elhúzódó eljárást.A fent említett hiányszakmákat minden évben közleményben teszik közzé, a jelenleg hatályos lista a Hivatalos Értesítő 2021. évi 45. számában található. A listában többek között megtalálható az asztalos, építőipari szakmunkás, épületgépész, éttermi dolgozó, informatikus, programozó, kasszás, mérnök, szakács és varrónő is. E hiányszakmákban foglalkoztatott ukrán állampolgárok 180 napos perióduson belül 90 napig egyrészt vízummentesen tartózkodhatnak Magyarországon, és a munkavállalásuk engedélymentes, azonban bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót az engedélymentes foglalkoztatással kapcsolatban a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya felé. A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani, amely eljárás során az alábbi könnyítések élnek az ukrán munkavállalók számára:A tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújthatja a foglalkoztató (főszabály szerint ez a harmadik országbeli állampolgárnak kell benyújtania). Amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelmet kiemelt foglalkoztató nyújtja be, akkor a szakhatósági állásfoglalás kiadására nyitva álló határidő 10 napról 8 napra csökken. Kiemelt foglalkoztatónak az alábbi kritériumoknak megfelelő foglalkoztató minősül:– a kormánnyal érvényes stratégiai[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított összegről és a folyósítás időtartamáról határozatban kell rendelkezni.Ez esetben a törvény nem ad lehetőséget a GYED összegének megváltoztatására. A számítás alapja minden esetben a jogosultságot megelőzően elért jövedelemből (szerződés szerinti jövedelemből) számított naptári napi átlag. A GYED folyósításának időtartama alatt bekövetkező béremelés tehát nem befolyásolja a már megállapított összeget.Tekintettel arra, hogy a GYED összege maximalizálva van, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet csak, ezért a maximális összegben megállapított GYED-eket a minimálbér emelésének napjától a megemelt összeghatár figyelembevételével újra meg kell állapítani. Ez a szabály nem alkalmazható a jelen esetben, mivel még a minimálbér kétszeresét sem éri el a jövedelme (szerződés szerinti bére).Mivel negyedik gyermek után járó ellátásról van szó, felhívjuk a figyelmét a GYED összegének megállapítására vonatkozó kedvezményszabályra. Ennek lényege, hogy ha a gyermek GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a számított GYED alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ehhez viszont van egy feltétel, hogy az utolsóként[…]

Részlet a válaszából: […] minimálbérnek, indokolt az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó kérdés.Ám a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személyek esetében mégsem kell alkalmazni az arányos szolgálatiidő-számítás szabályait. A Tny-tv. 39. §-a ugyanis – visszautalva a Tbj-tv.-re – tételesen felsorolja azokat a biztosítási jogviszonyokat [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés a)-b), f) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony], amikor arányos szolgálati időt kell számolni.Az álláskeresési járadék folyósítása révén fennálló biztosítási jogviszony nem tartozik ebbe a körbe, így a járadékban részesülő személy a folyósítás tartama alatt teljes szolgálati időt szerez.A[…]

Részlet a válaszából: […] elszámoltatásnál a korábbi kifizetést már nem vette figyelembe.Érdemes megemlíteni, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből – főszabály szerint – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A főszabálytól eltérően a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér a munkabér legfeljebb 50 százalékáig vonható le.Jelen esetben a munkavállaló elismerte a jogalap nélküli kifizetést, ezért javasoljuk, hogy egy írásbeli fizetési felszólítást küldjenek neki az összeg, a jogcím (téves munkabér utalás), a visszafizetési határidő, illetve a jogorvoslati lehetőségek (30 napon belül keresetet adhat be az illetékes bíróságon) megjelölésével, és ez alapján a munkavállaló visszautalhatja a tévesen megfizetett munkabért.A munkavállalónak arra is van lehetősége, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy a munkabéréből levonást teljesítsenek, azonban ez csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet, aminek összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. Az ilyen hozzájáruláshoz javasoljuk az írásbeli formát.Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy megállapodásban rendezzék a visszafizetést, azonban ilyenkor is tekintettel kell lenni arra, hogy a munkabéréből történő levonáshoz adott munkavállalói hozzájárulás kizárólag a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.A jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni.Egyebekben megjegyzendő, hogy hatvan napon túl, 3 éven belül (elévülési idő) csak akkor[…]

Részlet a válaszából: […] igénye keletkezik a prémium kifizetésére, amelyet akár bírósági úton is lehetősége van érvényesíteni.A prémium intézményét nem szabad összekeverni a teljesítménybérezéssel, hiszen míg – ahogyan fentiekben is látható – a prémiumra való jogosultság feltételeit a munkáltató szabadon határozza meg, addig a teljesítménykövetelményt olyan módon kell meghatároznia a munkáltatónak, hogy az rendes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető legyen.Amennyiben a prémiumkitűzés alapján a teljesítés megkezdődött a munkavállalók által, a feltételeken a munkáltató már nem változtathat. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak feladatokat határozhat meg a munkáltató, hanem egyéb feltételekhez is kötheti a jogosultságot, így például előírhatja azt is, hogy nem jár prémium azon munkavállalóknak, akik a prémium kifizetésének esedékességekor felmondási idejüket töltik.Az egyetlen lehetőség a prémium követelésére prémiumkitűzés és feladat elvégzése nélkül kizárólag az az eset, ha a prémium megfizetésére a munkáltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettséget.A jutalék hasonlít a prémium intézményéhez, azonban míg a prémiumot általában konkrét összegben határozzák meg, addig a jutalék legtöbbször a valamilyen feladat teljesítéséből vagy eladásból származó bevétel meghatározott hányadát jelenti.A jutalom és a bónusz szinonim fogalmak, az előzőekben felsorolt intézményektől az különbözteti meg őket a legjobban, hogy nemcsak munkateljesítményt ösztönözhetnek velük, hanem a legkülönbözőbb indokok alapján adhatja oda a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] díj,– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér),– a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 92 százaléka.A betegszabadságra jogosult munkavállaló esetében tehát a jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj összege alapján kerül kiszámításra a táppénz alapja.Az Mt. 152. §-a értelmében a távolléti díj kiszámításakor az alapbért kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra munkabér-kifizetés nem történt.Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg – többek között – óra- vagy teljesítménybérezés esetén[…]