Találati lista:
11. cikk / 23 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
12. cikk / 23 Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei
Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
13. cikk / 23 Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
14. cikk / 23 Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
15. cikk / 23 Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
16. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
17. cikk / 23 Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
18. cikk / 23 Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
19. cikk / 23 Munkaviszonyban álló dolgozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?
20. cikk / 23 Beltag minimumjárulékai
Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
