Szabadságmegváltás közterhei

Kérdés: Meghosszabbítja-e a jogszabályok alapján járó 10 nap szabadságmegváltás a jogviszony tartamát, illetve járulékalapot képez-e annál a dolgozónál, akinek munkaviszonya november 10-én szűnik meg közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...címén fizetett összeg biztosításikötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képezőjövedelem, tehát utána társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot (tagdíjat)kell fizetni. A 4 százalék egészségbiztosítási járulék viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.
Kapcsolódó címke:

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...eléri aheti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappalitagozatán folytat tanulmányokat, akkor a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, azaznem áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott díj járulékalapot képezőjövedelem. Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a 8,5 százalékosnyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Kifizetőhelyi "Útmutató"

Kérdés: Honnan szerezheti be az Eb-tv. R. 40. § (2) bekezdésében említett "Útmutató"-t egy újonnan alakuló kifizetőhely?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére az"Útmutató"-t a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság adta kimég 1998-ban. Az eljárási szabályok aktualizálását az EgészségbiztosításiKözlöny 2002. évi 6. számában megjelent 21/2002. számú Főig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnaptári napi átlaga alapján kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2) bekezdés]. Haa foglalkoztatóknál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, úgy amunkavállaló keresőképtelensége esetén mindhárom jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

GYES folyósítása mellett dolgozó munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a GYES folyósítása mellett 4 órában dolgozó munkavállaló jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...ajárulékfizetést teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a járulékalapot képezőjövedelme (munkabére) után a foglalkoztatónak a 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig a 8,5 százalékosnyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága

Kérdés: A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére kötelezően kiadandó évi 10 napot csak a gyakorlati foglalkozás napjaira, vagy az iskolában töltött napokra is kell számfejteni? A tanulói jogviszony megszűnésekor ki kell-e állítani a tb-igazolványt és a jövedelemigazolást? Abban az esetben, ha a volt tanuló 30 napon belül elhelyezkedik, a táppénzének az alapja a tanulói juttatás lesz?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény 42. §-a határozza meg, hogy a tanulószerződésalapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud résztvenni a gyakorlati képzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Internet-hozzáférés biztosítása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, illetve a munkavállalót abban az esetben, ha egy kft. a munkavállalóinak (alkalmazott, munkavállaló ügyvezető) ingyenes internet-hozzáférést fizet elő, és a számlát a munkáltató nevére állítják ki? Az internetet teljes mértékben személyes célokra használják.
Részlet a válaszából: […] ...jelenjenmeg az internet igénybevétele érdekében felmerült összeg. A Tbj-tv. értelmébenaz ilyen módon kifizetett összeg nem képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címke:

Adóköteles üdülési szolgáltatás

Kérdés: A foglalkoztató fogalmának módosítása okoz-e változást az adóköteles üdülési szolgáltatás társadalombiztosítási megítélésében annál a cégnél, amely saját üdülővel rendelkezik, amit dolgozóik és családtagjaik használhatnak, és a közeljövőben egy olyan munkavállalót részesítenek ebben a szolgáltatásban, akinek felesége egy partnercégük alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] Nem, ugyanis a juttatásra nem az érintett másfoglalkoztatónál fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára,hanem családi jogállására tekintettel kerül sor. Márpedig a 2005. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályiváltozás szerint [Tbj-tv. 4. § a) pontja 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
182
183
184
233