162 talált cikk a Táppénz+kifizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Mi lesz a nem rendszeres jövedelem osztószáma annak a munkavállalónak az esetében, aki 2004. augusztus 2-ától áll egy cég alkalmazásában, 2006. július 3-án munkavégzés közben üzemi baleset érte, és 2006. június hónapban végzett munkájáért 96 800 forint munkabért és nem rendszeres jövedelemként 171 600 forint jutalmat kapott?

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?

Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?

Kérdés: Egy 2000-től heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozó 2006. január 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Most jutott a munkáltató tudomására, hogy a dolgozó 2005. március 7-től egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, és 2006. január 23-tól ebben a jogviszonyában is keresőképtelen beteg, és szintén táppénzt igényel. A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Jogosult-e táppénzre a dolgozó a másik jogviszonyában is, és mi a teendője a régebbi munkahelynek ebben az esetben?

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?

Kérdés: Jogosult-e felgyógyulása után a felmentésre az a felmondás alatt álló dolgozó, akivel úgy állapodott meg a cég, hogy a felmondási idő felét ledolgozza, a másik felében felmentik a munkavégzés alól, azonban a munkában töltendő idő alatt megbetegedett, és a hátralévő időt betegállományban tölti?