Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
Részlet a válaszából: […] A biztosított táppénzre korábbi munkaviszonya alapjánjogosult, amennyiben működik társadalombiztosítási kifizetőhely amunkáltatónál, a táppénzfolyósítás a kifizetőhely feladata. Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállásaalatt, vagy annak megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Jogalap nélkül felvett ellátások

Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a jogalap nélkülfelvett egészségbiztosítási pénzellátást, baleseti járadékot, balesetitáppénzt, illetve az utazási költségekhez nyújtott támogatást a magánszemélyabban az esetben köteles visszafizetni, ha erre a felvételtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben társas vállalkozóról van szó. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az Szja-tv.7. § (1) bekezdés k) pontja csak a munkaviszonyban álló dolgozó számára teszilehetővé – bizonyos összeghatárig – az adómentes önkéntes kölcsönösegészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontja alapján a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés személyi jellegű egyéb kifizetéskéntszámolandó el, függetlenül attól, hogy az az adómentes korlátot meghaladja-evagy sem. A költségtérítés kifizetéséről számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
Kapcsolódó címkék:    

GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának kulcsa, hogy a kft. említett tagjavajon társas vállalkozónak minősül-e, vagy sem?Az általa ellátott tevékenységek egyike az ügyvezetői. Ajelenleg hatályos társasági törvény értelmében az ügyvezető – főszabályként -munkaviszonyban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címkék:    

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szólóEkho-tv. azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik a foglalkozások besorolásáravonatkozó FEOR-számokkal megjelölt foglalkozások keretében szereznek adókötelesbevételt. Ha a magánszemély a közterhek megfizetésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyban álló munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Egy 2000-től heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozó 2006. január 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Most jutott a munkáltató tudomására, hogy a dolgozó 2005. március 7-től egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, és 2006. január 23-tól ebben a jogviszonyában is keresőképtelen beteg, és szintén táppénzt igényel. A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Jogosult-e táppénzre a dolgozó a másik jogviszonyában is, és mi a teendője a régebbi munkahelynek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 1-jétől hatályon kívül helyezték a Tbj-tv.-nekazt a paragrafusát, amely kimondta, hogy ha a biztosított foglalkoztatásabármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyábólszármazó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] Esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó,hiszen az érintett a 13. havi munkabérre 2004 októberében lett volna jogosult.Ilyen esetben a járulékszabályok alapelve, hogy a foglalkoztató késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.
Kapcsolódó címke:

Felmondás alatt álló dolgozó betegsége

Kérdés: Jogosult-e felgyógyulása után a felmentésre az a felmondás alatt álló dolgozó, akivel úgy állapodott meg a cég, hogy a felmondási idő felét ledolgozza, a másik felében felmentik a munkavégzés alól, azonban a munkában töltendő idő alatt megbetegedett, és a hátralévő időt betegállományban tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg afelmondási időre való előírásokat. E rendelkezések értelmében a felmondási idő 30 naptól egyévig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a felek vagy akollektív szerződés határozhatja meg. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.
Kapcsolódó címkék:    

Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés atipikus jogviszony, amelyre az Mt.általános rendelkezéseitől eltérő szabályok vonatkoznak.Kölcsönzés esetén a munkáltatói oldalon két jogalany, akölcsönbe adó és kölcsön vevő munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként akölcsön adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
12
13
14
17