Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a kérdező arra gondol, hogy a Ktv., illetve a Kjt. alapján munkaviszonyban töltött időként számítják-e be ezeket az időket a munkabére, ill. a szabadsága megállapításához, az már munkajogi kérdés. Ha a munkavállaló köztisztviselőként vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
Kapcsolódó címke:

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...maga igazítja a munkaidejét.Mindezek figyelembevételével tehát a szerződésben kerülni kell a munkaviszonyra jellemző szóhasználatot (munkabér, munkakör, munkaidő, szabadság stb.).A biztosítási kötelezettség elbírálása jelen esetben különös gondot nem jelent, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Távolléti díj megállapítása

Kérdés: Minden évben január 1-jével kerül megállapításra a teljesítménytényező és a teljesítményszázalék az előző évi teljesítménybér és az órák arányában. Ha a személyi órabér nem változik, ezzel kell számolni egész évben a távolléti díj számfejtése esetén. Változik-e a távolléti díj összege éven belül akkor, ha egy jól fizető munkával lényegesen megváltozik a napi, havi jövedelem, illetve akkor, ha a teljes munkaidőről 4 órára változik a ledolgozandó munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...és az ún. kiegészítő pótlék átlagát.A távolléti díj kiszámításánál mindenekelőtt az átlagolásnál figyelembe vehető munkabérelemeket és azok összegét (az osztandót) kell meghatározni.A távolléti díj megállapításánál az időbéres munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címke:

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...első oklevelet szerző hallgatója, és nincs jövedelme (nem kell figyelembe venni a jövedelmet, ha az Szja-tv. szerinti jövedelme a minimális munkabér összegét nem haladja meg);d) igénylő vagy házastársa, élettársa vakok személyi járadékában részesül;e) igénylő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2003. augusztus 28-i táppénzjogosultsághoz azért nincs a biztosítottnak 180 napi jövedelme, mert terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült. Ezért a táppénzének összegét az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százalékának megfelelő munkabér jár.Ha az ügyeletet, illetve készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, az Mt. 147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...is. További rendelkezéseket tartalmaz a 41/2002. GKM rendelet.Az Mt. 143. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A teljesítménykövetelményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

CAFETERIA-rendszer bevezetése

Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 8. § (2) bekezdése értelmében a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.E rendelkezésből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait, ilyen esetben gyakorlatilag nem lehet alkalmazni. Ugyanis a munkavállaló halála esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
152
153
154
162