Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének megállapításánál – a folyamatos biztosítási időre tekintettel – a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...bármilyen okból történő megszűnésekor biztosítható, illetve bizonyos esetekben kötelező biztosítani.A felmentési időre járó munkabér munkaviszonyból származó bérjövedelem. A jövedelem megszerzésének időpontja az Szja-tv. 10. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...és az így kiszámított összeg egy napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett átlagkereset, távolléti díj, illetőleg a szerződés alapján havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló nyugdíjas, illetve annak sem, hogy a munkaideje, munkabére eléri-e a törvényes munkaidőt, illetve a minimálbért.Bár a kérdésből nem derül ki, feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettsége nincs, ez értelemszerűen a bevallásokban sem szerepel. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak a NYENYI-n a munkabérrel ellátatlanság időtartamát kell jelenteni, illetőleg az egészségbiztosítási pénztár igazolása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...díj jár a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre.Az Mt. 143. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Családi kedvezmény és pótszabadság

Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló jogosulatlanul veszi igénybe a gyermeknevelési szabadságot, a munkáltató a szabadság idejére kifizetett munkabért az elévülési időn (három év) belül követelheti a munkavállalótól [Mt. 162. § (2) bekezdés].A gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Dolgozónk szakközépiskolában érettségizett, és géplakatos szakmunkásvizsgát tett 1965-ben. Beszámítható-e a szolgálati időbe a szakközépiskolai tanulmányi ideje?
Részlet a válaszából: […] ...31-ig a szakmunkástanuló jogviszonyban eltöltött időt csak akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben részesült.1996. január 1.-1997. december 31-ig szolgálati időként kell figyelembe venni a tanulószerződéssel szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Baleseti táppénz

Kérdés: A biztosított pénteki napon munkából hazafelé menet üzemi úti balesetet szenvedett. Ebben az esetben a szombati szabadnappal kezdődik a balesetitáppénz-folyósítás?
Részlet a válaszából: […] ...Ha pl. a baleset következtében kórházba került, akkor a keresőképtelenség első napja a baleset napja. Tekintettel arra, hogy erre a napra munkabérben részesült, ezért e napra baleseti táppénz már nem folyósítható a biztosított részére, tehát a táppénzfolyósítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Közterhek utólagos levonása

Kérdés: A munkáltató – tévesen – kiküldetési átalányt számfejtett dolgozóinak adó- és járulékmentesen 2001. és 2002. évekre, kiküldetési rendelvény nélkül. 2003-ban hogyan korrigálhatja tévedését úgy, hogy a munkavállalóktól sem személyi jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot ne kelljen vonni?
Részlet a válaszából: […] ...pótolni kell.A személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat 2003-ban a biztosítottaktól levonni nem lehet. A tévesen kifizetett munkabér visszavonásáról az Mt. az alábbiak szerint rendelkezik: "A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
…
152
153
154
…
157